- Mért kellett idejönnöm, Madara?
- Csak az akartam, hogy tudd: Sakurát keresik.
- Hm, hamarabb a keresésére indultak, mint gondoltam.
Madara ráült az asztalra.
- És most mi legyen, Sasuke?
- Az lenne a legjobb, ha nem találnák meg ezt a helyet.
- És mit tervezel azzal a lánnyal? Van egy csomó kunoichi, aki boldogan átvenné a helyét.
- Mért hoztad ide, ha ilyen hamar el akarod tüntetni?
- És hallottam, hogy ma volt egy kis affér Sogaku és közötted. Látom Sakurát még mindig nem fogadják el, de még rengeteg dolgot kell megbeszélnünk a háborúval kapcsolatba.
Konohába másnap:
Esős reggel köszöntött falura.
- Kíváncsi vagyok, hogy Kakashiék találnak-e valamit - mondta Shizune, miközben nézte az esőt.
- Én is remélem - mondta Tsunade, aki éppen jelentéseket olvasott, de nem tudott nagyon arra koncentrálni. - Shizune.
- Igen, Tsunade-sama?
- Amikor a Kazekage idejött, a családját a faluban hagyta, ugye jól tudom?
- Igen… de hogy jön ez most ide, Tsunade-sama?
- Lehet, hogy most azt a falut fogják megtámadni. Az ellenség előbb-utóbb tudomást szerez arról, hogy a Kazekage nincs a faluban, és senki sincs, aki felvehetné velük a harcot. Shizune, azonnal hívd ide a Kazekagét!
- Igenis!
Abban a pillanatban megjelent Kakashi, Kiba és Shino.
- Találtatok valamit? - ugrott fel a székről Tsunade.
- Sajnos nem, de folytatjuk a keresést. Sokszor félrevezetett szagot követtünk - mondta Kakashi szomorúan.
- Értem. Rendben, holnap másik csapatot küldök és két nap múlva megint ti mentek - mondta Tsunade.
- Addig pihenjetek - tanácsolta Shizune.
- Értettük. - És már el is tűntek.
Tsunade szomorúan vette újra kézbe a papírokat.
- És Naruto, Hinatával komoly a dolog? - kérdezte Gaara.
- Igen. Elmondok neked egy titkot.
- És mi lenne az?
- Már összeházasodtunk Hinatával, csak titokban tartjuk. Alig páran tudják a faluban, de, akik tudják, nem fogják kifecsegni.
- Ezt nem gondoltam volna, Naruto.
Naruto közbe kinyitotta az ajtót, hogy bejöjjön egy kis friss levegő.
- Tudod, Gaara… mostanában korán szoktam kelni, de tudom, hogy Hinata még mély álomban van. Így rendszerint addig várok, amíg fel nem ébred. Óvom mindentől. Ráadásul mániája lett a gyerek, amióta meg tudta, hogy Tentennek is lesz.
- Naruto, te megbíztál bennem, és elmondtad a titkodat. Mivel rajtunk kívül még mindenki alszik, én is elmondom neked. Nos, mint tudod, én rögtön a három évvel ezelőtti háború után elvettem egy lányt. Ez az időszak nem biztos, hogy jól fog elsülni, ezért szükségem volt valakire, aki iránt szerelmet éreztem, aki mindig ott van mellettem, és amikor még a falusiak nem bíztak bennem, ő volt az, aki a testvéreimen kívül is bizalmat fordított felém.
- Értem én, de bökd már ki, hogy ki az, mert így nem nagyon jövök rá - mondta dühösen Naruto.
- Még mindig nem az eszedről vagy híres, Naruto, és ez már nem is fog változni - mondta Gaara.
- Köszi, hogy megosztottad velem a véleményedet, de nyögd már ki végre, hogy ki az!
- Matsuri.
- Aha… hirtelen nem ugrik be, ki az…
- Hahaha, Naruto ennél ostobábbnak nem is mutathatnád magad - lépett be az ajtón Kankurou és Temari.
- Már te is kezded, Kankurou? - kérdezte Naruto, aki egy pohár tejért nyúlt.
- Kankurou, hagyjad már! Naruto sose az eszéről volt híres – mondta nevetve Temari.
- Itt mindenki ellenem van! - ordította Naruto, és rácsapott a kisasztalra, ami ketté is tört.
Naruto ordibálására meg a zajra fel keltek a többiek is és gyorsan a vendégszobába rohantak.
- Mi folyik itt? Egy ellenség jutott be? - rontott be Neji, majd Hinata, de Neji, látván, hogy nincs ellenség, megnyugodott. Féltette a családját, hiába vált már tizenhat évesen jouninná.
- Naruto-kun, mi baj van? - kérdezte Hinata.
- Mi ez a nagy izgalom? - jött be Tenten is, aki éppen a szemeit dörzsölte-
- Tenten, neked most ágyban kellett volna maradnod – ment oda hozzá Neji.
- Igen? És még is hogy, amikor ilyen hirtelen ki ugrottál az ágyból és még ekkora a zaj is?
- Nem akartalak felébreszteni, bocsi, Tenten.
- Jól van, most, hogy így összegyűltünk, elmondaná valaki, hogy ki az a Matsuri? - kérdezte Naruto.
- Találkoztál vele, Naruto. Gaara tanítványa volt. Egyszer elrabolták, és utána is láttad, amikor az Akatsuki elvitte Gaarat - mondta Kankurou.
- Tényleg, már eszembe jutott! Gaara, nem is gondoltam volna, hogy Matsurit fogod választani. Hahaha, de Gaara, téged nem tudnálak apának elképzelni! - mondta Naruto.
- Valóban? - kérdezte Gaara.
- Naruto, Gaarának már két gyereke van.
- Mi!?
- Egy fiú és egy kislány. De a kislány csak pár hónapos, a fiú pedig már másfél éves - mondta Temari.
- Szerintem menjünk reggelizni - mondta Tenten, és ki is ment.
- Egyet értek - mondta Hinata.
És mindenki a reggelihez készülödöt.
Sasuke rejtekhelyén:
Nagy megbeszélés folyt Sasuke és Madara között, amikor berontott egy kisfiú, aki alig volt nyolc éves. Rongyos ruhája koszos és szaggatott, a lába horzsolásos volt, mert cipőt se viselt, de a szememből mégis jókedvet lehetett látni.
- Mit keres itt egy gyerek? - vetette oda tekintetét Sasuke, akit nem rázott meg a fiú látványa.
- Még nem láttad. Ő Esmee öccse - mondta Madara.
- Mi keresel itt? - kérdezte Sasuke.
- Maga Sasuke-sama? - kérdezte vigyorogva a kisfiú.
- Én vagyok.
- A nővérem azt mondta, hogy menjen oda hozzá, mert megtudott valamit, ami Sasuke-samának fontos lehet.
- Most mit fogsz tenni, Sasuie? - kérdezte Madara, aki a fiúra nézett.
- Nem érdekel. Üzend meg a nővérednek, hogy nem megyek. És te is menj vissza.
- De...
- Kisfiú - szakította félbe Madara - , Sasuke nem szokta kétszer megismételni, amit mond. Én megfogadnám a tanácsot.
Azzal a fiú kirohant. Madara még nézte, ahogy kirohan, de Sasuke rögtön folytatta a terve részleteit.
Sakura jól betakarózva feküt az ágyon.
- Minden szobában ilyen hideg van vagy csak ebbe? - kérdezte magától dideregve, s észrevette, hogy egy kisfiú nyit be és jön be a szobába.
- Mit keresel itt? - kérdezte Sakura.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen kicsi gyerekek is vannak itt. Szegény, csodálom, hogy nem fázik meg.
- Te vagy Sasuke-sama szeretője?
- Hogy? Te még kicsi vagy, hogy ezt kérdezd tőlem - mondta Sakura.
- Igazából csak küldönc vagyok - mondta a kisfiú. – Kérlek, kövess!
Hová vezethet ez a fiú? – gondolta, de követte.
- Kisfiú, te nem tévedsz el a folyósokon? Mert nekem mind egyformáknak tünnek.
- Látszik, hogy új vagy. Ha több időt töltesz itt, akkor már megtanulod.
A folyósokról kiérve egy lefelé vezető poros és pókhálós lépcső vezetett lefelé.
- Gyere - mondta a kisfiú.
- Állj, ide nem kéne lemennünk - mondta Sakura, de a kisfiú megfogta a kezét és levezette a lépcsőn.
A lépcsők csúszósak voltak.
- Én inkább nem mennék tovább, ha nem baj - mondta Sakura.
- Pedig mindig erre felé szoktam lenni.
- Még is mit keres itt Sakura? - gondolta magában Zetsu. – Jobb, ha szólok Sasuke-samának.
- Sasuke-sama!
- Mit akarsz, Zetsu? Nem hívattalak.
- Igen, de Sakura egy kisfiúval van, aki a fogdához vezette.
- Mi? - állt fel Sasuke.
- Csak nem Esmee öccse lesz? - kérdezte Madara, de Sasuke hűlt helyét találta.
- Látom, már elmondtad Sasuke, amit el akartál… nekem pedig lassan ki kéne mennem, hisz nemsokára jön a sólyom, aki hírt hoz a falvakról.
A kisfiú benyitott.
- Gyere! - kiabált ki a kisfiú.
Sakura éppen lépett volna, de érezte, hogy valaki megragadja a kezét.
- Ha jól emlékszem, azt mondtam, hogy nem jöhetsz ki a szobából.
- Sasuke-sama? - fordult meg a kisfiú.
- Te meg mit kerestél a szobámban, és mért hoztad ide Sakurát? - mondta hűvösen.
- A nővérem kért meg rá, hogy szóljak ennek a lánynak.
- Mit akarhat tőlem a te nővéred? - kérdezte Sakura.
- A nővére ismert téged, Sakura - mondta Sasuke. - Ennek a kisfiúnak a nővére Esmee.
- De a nővérem mindenképpen beszéni akar önnel, Sasuke-sama.
- Sasuke-kun, menj be és hallgasd meg, mit akar mondani - kérlelte Sakura.
- Sakura, maradj mellettem - mondta Sasuke.
- Jó - mosolyodott el Sakura.
Mikor beértek, rengeteg fogoly volt ott.
- Nővérem! - kiáltotta a kisfiú.
- Öcsikém! Teljesítetted a kérésemet?
- Igen.
- Halljam, mit akarsz - mondta Sasuke.
- Látom, az itteni foglyok is rossz állapotban vannak - gondolta magában Sakura.
Esmee felnézett Sasukére.
- Sasuke-sama… azt tudtam meg, hogy a Kazekage nincs a falujában.
- És ezt mégis honnan tudnád? - kérdezte Sakura.
- Sakura. Esmeének az a képessége hogy, a levegőből meg tudja állapítani, mi történik. Ez a képessége volt nekem fontos. Esmee. Ha ennyit akartál mondani, akkor megyek - mondta Sasuke.
- Mégis hasznosabb vagyok, mind a mostani szeretőd! - kiabált utánuk Esmee, de ők már nem hallották, és az ajtó nyöszörögve becsapódott.
- Legközelebb ne engedd be a szobába ezt a fiút.
Sakura most gondolt bele, hogy Sasukének mennyi szeretője is lehetett.
- Mondtam, hogy nem menj ki a szobából - folytatta Sasuke, Sakura szemébe nézve.
- Sasuke-kun, mégis hogy bánhatsz így ezzel a gyerekel?
Sasuke félelmet keltő szemeivel pillantott rá.
- Ezzel ne foglalkozz! Ezen a helyen több ilyen gyerek van.
- Hogy lehetsz ilyen szívtelen, Sasuke? - kérdezte Sakura.
- Ezt jobb, ha abbahagyod. Ne akardd, hogy felidegesítsem magam.
Közben a falból megjelent Zetsu.
- Ez az igazság, Sasuke-kun! - kiabálta Sakura.
- Szerintem jobb lesz ha elmész, Sakura-chan - mondta Zetsu. - Majd én visszakísérem.
- Sasuke dühös szemel nézete Sakurát.Aki rossz ötletnek tartota hogy felemelte a hangját Sasukére.
- Azért téged is megbüntetlek, hogy elhagytad a szobát, és még hogy felmerted emelni a hangodad, amikor velem beszéltél.
Ezzel hátat fordított neki és elment. Zetsu visszakísérte Sakurát a szobájába, majd rácsapta az ajtót.
Konohába:
Sai és Ino sétált Konoha utcáin.
- Ino, biztos, hogy szeretnél egy gyereket? - kérdezte Sai.
- Nem csak én, hanem te is - nevetett Ino.
- Jó, hogy legalább te tudod, én mit akarok, te hárpia.
Sai arra lett figyelmes, hogy Inónak tűz égett kék szemében a haragtól.
- Mit mondtál?! Hogy mersz nekem ilyet mondani?
- Egy könyvben olvastam, hogy azokat a nőket nevezik így, akik őrjöngősek, és okoskodnak.
Ino ökölbe szorította kezét és megütötte Sait.
- Te komolyan ilyennek tartasz engem!? - kérdezte kiabálva Ino. - Akkor keress egy másik lányt, aki a feleséged lehet.
- Ino, ugyan, az csak egy könyv - mondta Sai. - És te is tudod, hogy nem kell nekem más nő.
Ino elpirult és odabújt Saihoz.
- Nagyon fáj, ahol megütöttelek?
- Dehogy, mert amikor először találkoztam Sakurával, ő sokkal nagyobb pofont adott. Akkorát, hogy el is sodróttam a másik oldalra. Szerencsém volt, hogy nem teljes erejéből ütött meg, hahaha, mert akkor kómába kerültem volna.
- Szóval Sakura szerinted erősebb nálam? - kérdezte Ino
- .Erre inkább nem mondok semmit - köhécselt Sai.
- Ezt nem bocsátom meg neked, Sai! - kiáltotta Ino.
- Akkor, ha ezzel kiengesztelhetlek, beleegyezem, hogy gyerekünk legyen.
- Szerencséd. - És Ino megcsókolta Sait.
- Látom, Ino, nem sokat változtál - hallatszott egy nő hangja.
- Á, Shizune mester, régen láttalak! - mondta Ino.
- Ritkán látni kint, Shizune-san - mondta Sai.
- Valóban, csak most Tsunade úrnő szakét szeretett volna, így engem küldött el. És ti hogy vagytok? - kérdezte Shizune, egy papírzacskót szorongatva, amiben a szaké volt.
- Most vettem rá Sait, hogy vállaljunk gyereket!
Shizune meglepődve nézett rájuk.
- Nem korai ez még?
- Szerintem nem, mester - mondta Ino, Sait bökdösve.
- Inonak igaza van, Shizune-san.
- Végül is a ti generációtok hamar kezdi a családalapítást. És valahol jó, mert utánatok jönnek azok, akik tovább viszik a tűz akaratát. Meg úgy néz ki, hogy újabb háború lesz, de egy gyermek születése nagy ajándék.
- Egyet értek veled, Shizune mester.
- Jaj, te jó ég, Tsunade-sama biztos már ideges, hogy hol lehetek!
- Shizune-san, tudsz valamit Sakuráról? - kérdezte meg még gyorsan Sai.
- Nem, még nem találták meg - kiáltotta Shizune futás közben.
Csak a kopogást lehetett hallani, miközben Shizune lassan eltávolodott.
- Hol lehet? - kérdezte Ino, Saihoz fordulva.
- Nem tudom, de menjünk, mert vennem kell tintákat. Valami azt súgja, hogy el kell mennem küldetésre - mondta Sai.
Ino csak bólintott, és Sai kezét szorítva haladt tovább. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
