Jaj de j�, hogy v�ge van az �r�knak. F�raszt� nap volt a mai. A matek �r�t m�g valahogy t�l�ltem, h�la Narutonak, de azt�n f�cin, bioszon �s technik�n majdnem elaludtam. Az utols� �r�n, t�rin meg Sasuke mellett �ltem, �gyhogy... khm... nem nagyon tudtam figyelni.
     Felszabadultan l�ptem ki a suli kapuj�n, m�g az sem szomor�tott el, hogy az eget v�kony, sz�rke felh�k takart�k.
     - Ma j�n haza anyu - jutott eszembe. - De j�!
     Gondolataimba mer�lve mentem �t az �ton, m�r azt tervezgettem, hogy mit fogunk csin�lni anyuval a h�tv�g�n, amikor... ijedt ki�lt�s szak�tott ki a t�preng�seimb�l.
     - Vigy�zz! - j�tt a l�zas, k�ts�gbeesett, m�gis b�rsonyos hang m�g�lem.
     H�trafordultam.
     Sasuke kb. �tven m�terre volt t�lem, gy�ny�r�, �jfekete szemmel b�mult valahova mell�m.
     �s ekkor �n is meghallottam...
     Egy kamion d�b�rg�tt legal�bb 100 km/h-val fel�m, �s nem �gy t�nt, hogy egy szeg�ny di�kl�ny kedv��rt hajland� meg�llni.
     Ledermedve b�multam a hatalmas, rohamosan k�zeled� s�rga f�nysz�r�kat, a p�nikt�l k�ptelen voltam mozdulni.
     M�r csak �t m�ter... n�gy... h�rom...
     Hirtelen hideg, m�rv�nysima karok z�r�dtak k�r�m v�delmez�n. �gy �reztem, hogy a talaj elt�nik a l�bam al�l, �n pedig csak zuhantam... zuhantam...
     Furcsa volt, hogy nem s�k talajra estem.
     - Biztos az �t t�loldal�n l�v� fombon sodr�dom - gondoltam.
     Azt�n j�tt a k�vetkez� felismer�s: aki - vagy ami - megmentett, m�g mindig mag�hoz �lel, saj�t test�vel v�dve engem.
     Megpr�b�ltam kinyitni a szemem, de csak a k�r�l�ttem tovasuhan� erd�t l�ttam. �gyh�t szorosan odab�jtam a megment�mh�z �s azt k�v�ntam, hogy b�rcsak v�ge lenne.
     K�v�ns�gom rekord gyorsas�ggal teljes�lt, ugyanis kb. egy perc ut�n le�rt�nk a domb alj�ra.
     - Sakura... Sakura, j�l vagy? - suttogta l�zas, fojtott hangon valaki.
     A felismer�s �gy csapott bel�m, mint egy vill�m.
     Elh�z�dtam, hogy az Uchiha szem�be n�zhessek.
     - Sasuke... - ny�gtem elhal�an. - De... ez... lehetetlen...
     Sz�d�lni kezdtem.
     - Nem... k�ptelens�g... - suttogtam. - Ho-hogy ker�lsz ide?
     A fejem z�gott.
     - Megmentettelek - n�zett r�m Sasuke.
     - De... legal�bb �tven m�terre volt�l t�lem... nem, ez k�ptelens�g...
     A sr�c lehajtotta a fej�t, remeg� kezemet n�zte.
     - V�laszolj! Hogy csin�ltad? Egy ember erre l�ptelen lenne... p�r m�sodperc alatt �tven m�tert megtenni... m�gis mi vagy te? - suttogtam kisz�radt sz�jjal.
     - Nem... nem mondhatom meg - motyogta, de ker�lte a tekintetemet.
     - H�t j� - remeg� t�rdekkel fel�lltam. - Akkor tal�n hagynod kellett volna, hogy az a rohadt kamion el�ss�n. Akkor nem k�ne most magyar�zkodnod!
     - Tal�n igen. De nem b�rtam volna elviselni, ha bajod esett volna - �llt fel � is, b�rsonyos hangj�ban szomors�s�g csend�lt.
     Egy pillanatra elgondolkoztam a szavain, de azt�n bossz�san megr�ztam a fejem.
     - H�t akkor �n most hazamegyek - morogtam �s h�tra se n�zve elindultam hazafel�.

*

/Sasuke szemsz�g/

     K�b�n b�multam az Angyal t�volod� alakj�t. Lehet, hogy hatalasmas hiba volt, de nem tudtam volna v�gign�zni, ahogy elg�zolj�k.
     - Hiszen szeretem - morogtam.
     Hirtelen gondolattal Sakura ut�n eredtem.
     A juharfa �g�n v�rtam, hogy a l�ny haza�rjen.
     Ideges l�ptekkel �tv�gott a kis kerten, a kulcs hevesen reszketett a kez�ben.
     Bel�pett a h�zba, a h�t�t az ajt�nak vetette. S�rva cs�szott le a f�ldre.
     Ellen�llhatatlan k�sztet�st �reztem, hogy odamenjek hozz�, �t�leljem, megvigasztaljam.
     Hirtelen megcs�rretn a mobilja. SMS-t kapott.
     - Sajn�lom, Saku, de m�g legal�bb egy h�tig nem leszek itthon. Kaj�t tal�lsz a h�t�ben. Puszi, Anya - �llt a kijelz�n.
     Sakura nagyot s�hajtott, arc�n furcsa megk�nnyebb�l�s suhant �t.
     Lassan fel�llt �s felment a szob�j�ba.

*

/M�g mindig Sasuke szemsz�ge/

Aznap este...

     M�r m�sodik �jszaka, hogy itt kuporgok a juharfa �g�n �s az alv� Sakur�t figyelem.
     - Lassan m�r kezdem megszokni ezt a fajta programot - gondoltam.
     De az agyamban csak egyetlen k�rd�s motoszk�lt: elmondjam neki, hogy v�mp�r vagyok, vagy ne?
     Sz�mba vettem a lehet�s�geket:
     Ha elmondom neki, akkor v�gre m�r nem kell titkol�znom neki, szabadon haszn�lhatom a v�mp�radotts�gaimat el�tte �s � is meg fogja tudni a titkom. Viszont, ha megtudja, azzal vesz�lybe sodrom �t, lehet, hogy f�lni fog t�lem �s tal�n el is mondhatja valakinek...
     - �h, ez h�lyes�g, Sakura nem olyan - vetettem el az elmond�s-dolgot.
     Ha nem mondom el neki, akkor tov�bbra is titkol�znom kell, csak �gy figyelhetem, ha nem tud r�la �s semelyik v�mp�rk�pess�gemet nem haszn�lhatom a k�zel�ben. M�sr�szr�l viszont �gy Sakura biztons�gban marad.
     - Nem tudom mit csin�ljak - s�hajtottam bossz�san.
     Eszembe jutottak Selene szavai: Hallgass a sz�vedre.
     Ez a dolog nehezebb r�sze. Eddig, ha valami eld�ntend� k�rd�s ad�dott az �letemben - m�rmint a v�mp�r-l�temben -, azt mindig az eszemre hagyatkozva, racion�lisan, �rzelmek n�lk�l oldottam meg.
     - Bizony, m�g egy t�bb sz�z �ves v�mp�r is tanulhat m�g. Egy embert�l - somolyogtam magamban. - Azt is megtanulhatja, hogy mi a szerelem... - elmerengve n�ztem be a l�ny h�l�szobaablak�n. Sakura b�k�sen aludt, a hold ez�st f�nnyel vonta be karcs� test�t, csillog� haj�t.
     De nem igaz, hogy csak a k�lseje miatt vonzott. Nem, �n az eg�sz l�ny�be szerettem bele. A hangj�ba... az illat�ba... a gondolataiba... f�nyl�, smaragdz�ld szem�be, ami f�l�nken r�mvet�l, amikor azt hiszi, hogy nem veszem �szre... pici sz�v�be, ami hevesen beledobban minden egyes mosolyomba...
     Eddig jutottam a gondolatmenetben, amikor Sakura hirtelen �sszer�ndult, zih�lva kapkodta a leveg�t, a keze g�rcs�sen markolta a p�rn�t.
     Egy pillanat alatt az �gy�n�l termettem, agg�dva hallgattam gyors sz�vdobogs�s�t.
     - Mondd el k�rlek... - suttogta az Angyal, halk hangja csupa k�ts�gbees�s.
     - Ut�lom a r�m�lmait, mert az az egyetlen hely, ahol nem tudom megv�deni - gondoltam fogcsikorgatva.
     - Nem... ez lehetetlen... Sasuke... - lehelte Sakura elhal�an, a hangja remegett.
     - Fel kell �bresztenem - villant �t az agyamon.
     Gyeng�den �t�leltem, ajkamat egy pillanatra forr� homlok�ra szor�tottam, majd kisuhantam az ablakon.

*

/Sakura szemsz�ge/

     �lmodom. Azt hiszem...

     Hazafel� s�t�ltam, b�r m�r s�t�t �jszaka volt, a k�rny�k kihalts�g�t csak fokozta a gyeng�n fujdog�l� j�ghideg szell�.
     - Tiszt�ra olyan, mint egy horrorfilmben - gondoltam megborzongva.
     Hirtelen z�rg�s hallatszott a k�zeli bokorb�l, �n meg majdnem fr�szt kaptam. Odapillantottam, de senkit �s semmit nem l�ttam.
     - M�rt vagyok ilyen beszari? - szidtam magam gondolatban, mik�zben tov�bbmentem.
     A kezem �rthetetlen okokb�l reszketett, ahogy lenyomtam a kilincset.
     A nappaliban csak a kis �ll�l�mpa pisl�kolt, a f�lhom�lyban egy alak �lt a fotelben...
     - Sasuke? - ismertem fel.
     A sr�c a neve hallat�n felkapta a fej�t, r�m n�zett.
     �jfekete szeme gy�tr�d�, b�nb�natos volt.
     - Mi t�rt�nt? - ny�gtem, a torkomat a p�nik szorongatta.
     Megr�zta a fej�t, elfordult.
     - Mondd el k�rlek... - suttogtam, a hangom csupa k�ts�gbees�s, a sz�vem hevesen vert. K�zelebb l�ptem hozz�.
     - Az �desany�d t�bb� nem j�n haza. - Keser�, rideg hangja kem�nyen csattant, ahogy visszafordult fel�m. �gy, k�zelr�l, l�ttam, hogy sz�rke p�l�j�t v�rfoltok bor�tj�k.
     - Nem... ez lehetetlen... Sasuke... - h�trat�ntorodtam, a t�rdeim reszkettek.
     Fel�llt, lass� l�ptekkel odaj�tt hozz�m.
     - T�nyleg tudni akarod, hogy mi vagyok? - n�zett a szemembe. - �n egy...
     Hirtelen hideg, m�gis b�rsonyos �rint�st �reztem a homlokomon, ami visszar�ntott a val�s�gba.
     Zih�lva, leveg��rt kapkodva �ltem fel az �gyban.
     Egyetlen pillanatig, egyetlen sz�vdobban�snyi ideid azt hittem, hogy Sasuk�t l�tom kiugrani az ablakon, de azt�n bossz�san megr�ztam a fejem.
     - M�r k�pzel�d�m is - s�hajtottam magamban szarkasztikusan.
     Lassan felkeltem az �gyb�l �s les�t�ltam a koynh�ba. T�lt�ttem magamnak egy kis vizet.
     Meglep�dve vettem �szre, hogy a folyad�k l�ty�g a poh�rban. Remegett a kezem.
     - Csod�s - morogtam �s gyorsan megittam a vizet, nehogy kibor�tsam.
     Az �ra a konyha fal�n hajnali f�l kett�t mutatott.
     - Uh, nagyon kor�n van m�g - �s�tottam. - Azt hiszem jobb, ha visszafekszem aludni.