Naruto megragadta Hinata kezét, és olyan szorosan fogta, amennyire csak bírta, ezzel az emberrablót megállásra kényszerítve. Elszánt tekintettel meredt a lassan felé forduló alakra. Hinata könnycsíkozta arca megcsillant a napfényben. Rémülten pillantott hol a fiúra, akit teljes szívéből szeret, és hol a...
- Neji?
A bátyjára. Naruto megütközve nézett farkasszemet a fiúval. Elveszítette a fonalat. Hisz Neji a barátjuk volt. Mégis miért rabolná el a húgát?
- Naruto, te ezt nem értheted – jelentette ki hidegen a fiú, még mindig tartva a szemkontaktust.
- Én is ettől tartottam. Arra viszont senki sem hatalmazhat fel téged, hogy elrabolj valakit. Főleg nem a saját húgodat. – Narutot megdöbbentette, milyen nyugodtan tud beszélni. Régen, nagyon régen, ő és Neji ki nem állhatták egymást. Végül Neji hajlandó volt megbékélni a gondolattal, hogy Hinata Narutot választotta. Attól a perctől kezdve, barátok lettek.
- Az egész… Orochimaru hibája – mondta halkan Neji. Naruto értetlenül pillantott rá, majd Hinatára.
- Az ki? – kérdezte kíváncsian.
- Ő egy…


- Sai?? – kiáltotta Sakura. Bátyja, és a kisebb csapat úgy néztek rá, mintha valami születésnapi partira lépett volna be. Sasuke csodálkozva méregette a fiút, aki vele szemben állt. – Deidara, Sasori, Kiba, Karin, Temari és… Shikamaru? – számolta gyorsan össze az embereket a lány, de az utolsónál igen meglepődött. – Mi a fenét kerestek Tokióban?
- Jöttünk látogatóba – gúnyolódott Deidara. – Itachi hívott.
- Minek? – kérdezett közbe Sasuke.
- Állítólag segítség kellett…
- Kösz, megvagyunk egyedül is! Bár… ha jobban belegondolok, a síromat már áshatom. Gaara közeledik! – jegezte meg félvállról a kis Uchiha. Sasori hátranézett, és elvigyorodott. Deidara követte a példáját. Elégedetten néztek egymásra.
- Nyugi haver, mi megvédünk! – kiáltottak fel egyszerre. Sasuke a fejét fogta.
- Apropó… hol a húgom? – kérdezte hirtelen Dei. Sakura fejével a nagy tömeg felé bökött.
- Gondolom Itachival smárol – vont vállat nyugodtan.
- Ez nem vidított fel – húzta el a száját a szőke. – Sasori, foglald le Gaarát. Megkeresem Inot! – mondta gyorsan, és a tömegbe vetette magát.
- Oké, de ez nem lesz egyszerű… - sóhajtott a vörös, és odafutott Gaarához. Messziről is lehetett hallani a hangját. – Gaara, pajtás! Hogy vagyunk, hogy vagyunk?
Sakura a homlokára csapott.
- Oké emberek! Keressük meg Narutot! – parancsolta az ott maradt két lánynak, és bátyjának.
- Miért? – kérdezte keresztbefont karokkal Temari. Karin közben igyekezett rámászni Saira, aki ezt nem fogadta rossz néven, Sakura pillantásait viszont nehezebben viselte.
- Mert üldözőbe vette Hinata rablóját – forgatta meg a szemeit idegesen.
- Ez kellemetlen – állapította meg ásítva Shikamaru.
- Gyerünk te lusta lajhár! – ütötte őt hátba Temari, és megindult vele az élen. – Mire vártok, tapsra? – kiáltott vissza. Sakura és Sasuke összenéztek, majd utánuk futottak. A lány gondolatai vészesen kattogtak. Ha Gaara szólt volna rájuk, már minden rendben lenne…



Ino hatalmasat sikított. A karjára fonódott ujjak áramütésként érték. Eltávolodott Itachitól, hogy megfordulhasson. Dühösen nézett bele fogva tartója kék szemeibe.
- Deidara, te alattomos, sunyi disznó! – kiáltott ingerülten.
- Neked is szia, húgi! – fintorodott el Deidara, és elengedte Ino kezét.
- A frászt hozod rám! Mégis kinek…képzeled…magad? – kérdezte, szavainak egy-egy bökéssel nyomatékot adva.
- Ó, kinek is? – kérdezett vissza színpadiasan a fiú. Itachi vigyorogva nézte őt. Ismerte már eléggé barátját. Tudta, semmiért nem tud neheztelni, és inkább nézi a humoros oldalát a dolgoknak. – Minő fájdalom… a bátyádnak! – jelentette ki vigyorogva.
- Remek. Akkor húzz el! Különben is, hogy kerülsz ide? – tette csípőre kezeit gyanakodva.
- Az én hibám – szólt közbe Itachi. – Én hívtam!
- Mégis minek? – fordult felé mérgesen Ino.
- Segítségnek!
- Megvoltunk egyedül is!
- Ti igen…
- Mi az, hogy ti?
- Ti, lányok!
- Itachi, ne csináld már!
- Hé! Úgy jó a buli, ha többen vannak! – vigyorgott a fiú, és átkarolta szerelme vállát.
- Jól van. De Deidara…
- Hé! Csak semmi Deidara! – szólt fenyegetően az említett.
- A lényeg, hogy te plusz egy buli, egyenlő holt részeg kóválygás az utcán – vont vállat Ino.
- Javaslom, keressük meg Sakurát. Gondok vannak – pillantott hirtelen Itachi a tömegre, ami kezdett ritkulna. A lány rózsaszín haját látta meg a középpontban, és körülötte öccsét, Sait és a valaha még gyűlölt, két ribancot. Shikamarut már nem is számolta. Az a srác önmagában is hanyagolható jelenség volt. Amit viszont ekkor látott, az vigyort csalt az arcára. – Ezt nézzétek! – mutatott a tömegre. Ino követte a tekintetét. Eltátotta a száját, és döbbenten nézett oda.
- Ezek…ezek… Jézusom! Gaara ki fog készülni! Ebből bunyó lesz! – mondta lendületes gyorsasággal. Itachi helyeslően bólintott.
- Mindjárt kezdődik is! Gaara megállíthatatlanul tart feléjük, és nem látszik boldognak – bökött fejével Deidara a dühös fiú felé.
- Jézusom! – kiáltott fel Ino, és megindult barátnője felé futva.