Egy repülő szállt le a reptérre, pontban 14:45 –kor. Utasai sietve szálltak le róla, majd a bőröndjeikért mentek. Tokió nyüzsgő, élettel teli városnak bizonyult. Sakura megragadta a csomagjait, majd elővette a telefonját.
- Kit hívsz? – kérdezte tőle kíváncsian Naruto.
- Ismered? Nem! Akkor közöd hozzá nincs! – vigyorodott el gúnyosan Saku, és hátat fordított neki. Telefonját a füléhez emelte. – Szia Ibiki! Lenne egy nagy kérésem… - mosolyodott el elégedetten.


- Fűha! – tátotta el a száját Naruto, mikor beléptek a nagy házba. – Én otthon érzem magamat! – vigyorodott el szokásához híven. Sakura mosolyogva dobta le a bőröndöket.
- A keresztapám egyik puccos apartmanja. Itt ellehetünk. Válasszatok szobát, és pakoljatok ki. Azt hiszem, négy szoba van, három francia ágyas. Szóval, ki alszik kivel? – tette csípőre kezeit várakozóan.
- Ino velem! – csapott le a lehetőségre Itachi, ami persze kicsit sem volt meglepő.
- Sakura, te velem! – közölte Gaara, és remélte, ezzel kapcsolatban a lánynak sincs semmi ellenvetése.
- Sajnálom édes, de én Tentennel alszom. Ugye nem akarod őt összezárni valamelyik fiúval? – vigyorodott el ördögien Sakura. Emlékezett rá, mikor a legutóbbi osztálykirándulásukon Tenten szétverte a fiúkat, mivel egy nagyszobában voltak, és minden srác elég hangosan horkolt… Gaara elgondolkozott.
- Rendben! – felelte mosolyogva. Még ez is jobb, mintha Sasukéval lennél! – tette hozzá magában. – Akkor én alszom Narutoval! – vigyorodott el gúnyosan, és jó erősen oldalba bökte barátját.
- Rendben… - nyögte Naruto kelletlenül.
- Sasuke, tied az egyes szoba! – mutatott egy fehér ajtóra Sakura, és megindult saját hálója felé, Tentennel a nyomában. A fiatalabb Uchiha morgott valamit, majd ő is eltűnt a szobájában. Fáradtan dobta le magát az ágyára. Fejében egy szó vízhangzott… édes. Ez a szó rá sokkal jobban illet, Gaarára pedig semmiképp. Bosszankodva fordult hasra. Még sosem hajtott látványosan egy lány után sem, főleg nem vetélytárs keretében. Lehet, be kellene látnom, tényleg ég és föld vagyunk! – gondolta egy sóhajtás kíséretében. – De az ellentétek vonzzák egymást, nem? – tette fel magának a kérdést. Ekkor azonban Naruto rontott be a szobájába, kopogás nélkül.
- Elárulnád, miért nem kopogsz? – kiáltott rá Sasuke.
- Hát most mi a francnak? Különben is, most egy házban lakunk, olyanok vagyunk, mintha egy nagy család lennénk! – lelkendezett Naruto. A többiek is megjelentek az ajtóban, és csodálkozva néztek rá. – Na várjatok! Én leszek a gyerek, Tenten lesz a nővérem, Gaara az öcsém! Sasuke az apa, Sakura az anya, Ino és Itachi pedig a nagymama és a nagypapa! – dörzsölte össze a kezeit elégedetten. Sasuke úgy nézett rá, mint aki őrültet lát. Sakura azonban jobb karján feltűrte a pulóverét, és vészesen közeledett szőke barátunk felé, majd hirtelen megtorpant. Naruto leengedte a kezeit, amiket idő közben maga elé emelt védekezésképp.
- Nem versz meg? – kérdezte értetlenül.
- Nem. – válaszolta hidegen Saku. – De várj egy kicsit! Három… kettő… egy… - azzal egy hatalmas puffanással Naruto a földön végezte, köszönhetően Inonak, aki fejbe vágta egy serpenyővel.
- Szerinted én úgy nézek ki, mint egy nagymama?? – ordította magából kikelve.
Sakura elégedetten fonta keresztbe karjait.
- Sasuke, kérlek, kapard össze Narutot! – szólt oda a fiúnak, azzal távozott a szobából.
Sasuke kelletlenül, de teljesítette feladatát. Összeszedte barátját, és leültette az ágyára.
- Hogy az a jó hét meg a nyócát! – ült fel Naru szitkozódva.
- Ezért nem mondok én baromságokat… - emelte a tekintetét a plafonra Sasuke. – Aggódsz Hinatáért? – kérdezte váratlanul.
Naruto a fejét tapogatta, és nem is igazán figyelt Sasukéra, de erre a kérdésre felfigyelt.
- Persze! Hülye kérdés, hisz a barátnőm. Még szép, hogy aggódom érte! Csak bár Nejit ne kellene megmenteni… - fintorodott el. Mindenkit szívesen megmentett volna, csak Nejit nem. A fiú első perctől kezdve, ahogy Naruto Hinata felé kezdett kacsintgatni, gyűlölte. Persze, majd pont az ő segítségét várja!
- És te szívből szereted Hinatát? – kérdezősködött tovább.
- Rád jött az ötperc? Ismét egy baromi nagy hülyeséget tettél fel. Természetesen, szívből szeretem Hinatát. – húzta ki magát büszkén.
- Meg is hallnál érte?
Ezt hallva Naruto elkomorodott. Magabiztosan nézett Sasuke szemeibe.
- Igen. – jelentette ki határozottan.
Sasuke a földre szegezte tekintetét.
- És mi van, ha valaki csak az önös érdekeit nézi? Ha nem érdeklik mások érzései? Ha csak magára gondol? – tette fel kérdéseit, barátjára sem nézve, azonban Naruto folyamatosan, feszülten figyelte őt.
- Hát akkor az az ember elég tapló! – dőlt hátra az ágyon, és kezeit a tarkója alá helyezte.
- Én is így gondolom… - suttogta. Fel kellett világosítania magát, Uchiha Sasuke már nem az, aki volt.
– Már megint Sakuráról van szó, igaz? – Naruto fel sem nézett, hisz tudta a választ. – Miért nem keresel egyszerűen mást? Miért bolygatod annak a szegény lánynak az életét? Van elég gondja, nem kellesz még te is neki! Szerintem mindkettőtöknek jobb lenne, ha nem akarnád őt ennyire. Neki ott van Gaara, te pedig bármelyik lányt választhatod! Nem lenne jobb nélküle? – támaszkodott az alkarjára, hogy lássa a fiút. Sasuke megrázta a fejét.
- Te tényleg nem érted? – mosolyodott el halványan. Naruto felvonta a szemöldökét. – Sakura más mint a többiek. Nekem nem egy kell a tízezer közül. Nekem pontosan a tízezredik kell! – vigyorodott el. Naruto értetlenül pislogott.
- Világosíts fel, kérlek! – sóhajtott.
- Nekem nem más, hanem Sakura kell! Ő nem olyan, mint a többiek, és épp ez benne a vonzó. Ő az, aki megmondja…
- MOST AZONNAL GYERE IDE, VAGY SEGGBERÚGLAK! – hallatszódott Sakura ordítása.
- Na igen, jól megmondja… - röhögött Naruto.
- Nem. – rázta meg a fejét Sasuke. – Ő az, aki megmondja, mikor van nappal, mikor éjszaka! – magyarázta.
- Ami mit is jelent? – tettette a hülyét (vagy inkább nem…) Naru.
- Te komolyan ennyire szőke vagy?? Ő az, aki nélkül nem tudok élni! – kiáltotta dühösen. Naruto leesett az ágyról.
- Te beleestél Sakurába? – kérdezte félhangosan, félig feltápászkodva.
- Bazdmeg, miről magyarázok itt neked fél órája? – fogta a fejét Sasuke.
- Na nee! Uchiha Sasuke, a nőcsábász, idióta, egoista barom szerelmes? Kizárt! – hitetlenkedett.
Ekkor az ajtó ismét kivágódott, és Itachi rohant be rajta, nyomában Sakurával. Az Ino által szerzett serpenyő most a Haruno lány kezében volt.
- Mit tett ez a balfék? – kérdezte Sasuke unottan.
- Felrobbantotta a mikrót! – forgatta meg a szemeit Tenten.
- Hát most ki tudta, hogy tojást nem lehet benne főzni?? – vágott vissza Itachi, miközben Sakura elől rohant.
- MINDENKI!