Shikamaru unottan d�nt�tte h�t�t egy f�nak. Mint soha semmihez, ehhez se volt sok kedve. Kisebb-nagyobb gondja is volt, minthogy egy k�ldet�sre menjen. Nem sz�vesen akarta viszont l�tni r�gi ismer�s�t. Neheztelt a fi�ra, m�gpedig az�rt, mert a faluja ellen cselekedett. Noha Shikamaru nem volt valami „mindenem a falu!” t�pus, de term�szetesen � is, mint mindenki, szerette otthon�t, �s bar�tait. �gy h�t k�nytelen volt harcolni. R�gi �ll�spontja szerint most �pp visszautas�totta volna ezt a neh�z �gyet, de az�ta m�r megv�ltozott. Er�s harcos volt, akinek �lma �s v�gy egy norm�lis �let. Kicsi, de boldog csal�d, megfelel� �letk�r�lm�nyek k�z�tt.
Tekintete a f�ldr�l a k�zeled� l�nyra siklott. Komoran, keresztbefont karokkal n�zte �t. Mikor Sakura is r� emelte tekintet�t, n�m�n biccentett. A fi� viszonozta a gesztust. A n� megfordult, �s azt az utat n�zte, ahonnan j�tt. Smaragd szemeiben bizonytalans�g csillant. Shikamaru �rdekl�dve f�rk�szte az arc�t. K�nnycs�kokat pillantott meg. S�rt… - gondolta.
- Sakura! – sz�lalt meg.
A l�ny k�rd�n n�zett r�.
- S�rt�l. – mondta komoran a Nara fi�.
- �s? Mindenkivel megesik, nem igaz?! – felelte szokatlanul sz�rakozottan.
- De veled nem szokott… Az�ta nem s�rt�l, mi�ta � elment!
Sakur�t kezdte ideges�teni, hogy Shikamaru minden�ron ki akarja szedni bel�le, mi�rt ejtett k�nnyeket.
- Ne �rdekeljen… - vetette oda idegesen.
A f�rfi a f�ldre szegezte tekintet�t.
- Te tudod! – vont v�llat, ezzel lez�rva a t�m�t.
A Hokage �s Shizune kisv�rtatva megjelentek. Egy t�rk�pet adtak a p�rosnak. Jiraiya rajzolta, � tudta, hol van a rejtekhely.
- Azt, hogy hogyan csin�lj�tok, r�tok b�zom! – magyar�zta Tsunade, mik�zben tan�tv�nya szemeibe n�zett.
Nem f�ltette, hisz tudta: Sakura helyesen fog cselekedni.
- Induljatok! – adta ki a parancsot.
- Sayounara! – intett a Haruno.
Kil�ptek a kapun. A hold f�nyesen ragyogott az �gen. Sakura f�jdalmas pillant�ssal n�zett r�. A smaragdok sz�vszor�t�an ragyogtak. T�l sok szomor�s�g, t�l sok �rz�s…

Shikamaru a t�rk�pet fix�rozta.
- Mindj�rt oda�r�nk! – jelentette ki, �s tekintet�vel m�g mindig a pap�rt p�szt�zta.
Hirtelen meg�llt. Sakura kis f�zisk�s�ssel k�vette a p�ld�j�t.
- Mi az? – n�zett h�tra.
- Nem lenne tan�csos tov�bb menn�nk, majd csak reggel! �gy is el�g k�zel vagyunk… - magyar�zta.
- Rendben.
Let�boroztak. A fi� �rdekl�dve n�zett k�rbe.
- Kellene t�zifa… - mondta, jelezv�n, hogy � nem sz�nd�kszik elmenni �rte.
- Megyek! – s�hajtott a n�, �s tekintet�t az �gre emelte.
Mik�zben az erd�ben s�t�lt, gondolkozott. Nem figyelte, merre megy, nem is �rdekelte k�l�n�sebben. A sz�l, mely eddig csak l�gyan ringatta a f�k lombj�t, feler�s�d�tt. Sakura megtorpant. Tekintet�t a levelekre szegezte, majd mikor �jra az utat akarta n�zni, egy nem v�rt szem�lyt pillantott meg. Sik�tani akart, de a f�rfi befogta a sz�j�t. Vigyorogva a n� f�l�hez hajolt, �s egy sz�t suttogott bele :
- Irasshai! (Isten hozott!)
Azzal le�t�tte.

A Nara fi�t kezdte ideges�teni, hogy „csapatt�rsa” el�g r�g�ta elment m�r, �s semmi jele annak, hogy mindj�rt visszaj�nne. A keres�s�re indult.

Sakura f�radtan kezdte nyitogatni szemeit. Egy szob�ban volt, �s egy nagy francia�gyban fek�dt, melynek fekete takar�i voltak.
- Hol vagyok? – k�rdezte, �s kez�vel a tegnap este meg�t�tt fej�t tapogatta.
Felszisszent. A szob�ba Sasuke l�pett. K�v�ncsian pillantott a l�nyra, mintha nem tudn�, mi�rt hozta ide.
- Kicsit finomabban is le�thett�l volna! – mondta neki a Haruno szemreh�ny�an.
- Majd legk�zelebb! – vigyorodott el a fi�, �s le�lt az �gy sz�l�re.
Sakura, ha csak reflexb�l is, kicsit h�tr�bb k�szott, m�r amennyire a fal engedte.
- F�lsz t�lem? – k�rdezte felvont szem�ld�kkel az Uchiha.
- Csak nem b�zom benned! – jelentette ki hat�rozottan a n�.
- �rthet�… - gondolkozott el Sasuke.
Sakura kicsit neheztel�en pillantott r�. Szem�ben furcsa l�ng csillant, melyet eddig m�g se a fi�, se m�s nem l�tott. N�m�n n�zt�k egym�st. Sok k�rd�s�k volt, mindkettej�knek, de nem tudt�k, mivel kezdj�k.
- Mi�rt hozt�l ide? – sz�lalt meg v�g�l a l�ny.
- Mi�rt vagy itt?
Az Uchiha komor, hideg hangja egy percre elbizonytalan�totta a r�zsasz�nhaj�t.
- K�ldet�s. – v�laszolta ugyanolyan hangon a n�.
L�tta a f�rfi szem�ben, hogy azt k�rdezi : „Milyen k�ldet�s?” . Gondolatai s�r�n peregtek le szemei el�tt. Nem akart hazudni.
- Feladatom: a Hebi feloszlat�sa!
Sasuke ezt hallva megszeppent. Pont Sakura feladata lenne a Hebi feloszlat�sa? Nevets�gesnek tal�lta. Hab�r azt is tudta, r�g�ta nem tal�lkozott a l�nnyal, �s erej�t sem ismerte. Ki tudja, mire k�pes egy olyan n�, akit�l ennyi ideig volt t�vol…