Hinata undorodott a klór maró szagától, és a párás levegő miatt nehezen került oxigén a tüdejében, de a tudat, hogy Naruto Uzumaki mellette áll, és a fiú mosolyogva pillant rá, erőt adott neki. Neji úgy döntött, ő nem jön be az uszodába, kint is remekül érzi magát. Így adott volt a kettesben maradás. A folyosón - ami az öltözőkbe vezetett – lévő padok egyikén ülve várták, hogy vége legyen az edzésnek, és a csurom vizes lányok megjelenjenek az ajtóban.
Naruto unatkozva lóbálta a lábait, próbálta elfoglalni magát, Hinata pedig a kínos csendet akarta megtörni, de semmi ötlete nem támadt.
- Na és miért olyan fontos, hogy beszélj Sakurával? – kérdezte kíváncsian a fiú. Hinata fellélegzett, hogy nem neki kellett a beszélgetést elkezdeni. Magában mosolygott, és ábrándozva nézett a gyönyörű tengerkék szemekbe. Egyszerűen fantasztikus volt ez a srác! Pont, mint álmaiban.
- Szeretném megkérni, hogy mutassa meg a várost, és az embereket. Senkit nem ismerünk itt, nem tudjuk, mi hol van, és elég fontos lenne, hogy tudjam, hova kell vinnem az idióta bátyámat, ha egyik percről a másikra valamilyen csoda folytán megőrülne – magyarázta mosolyogva. Naruto elvigyorodott.
- Akkor már indulhatunk is. Semmi szükség rá, hogy megvárjuk Sakut. Én is meg tudom mutatni a várost! – ajánlotta barátságosan, és zsebre vágta kezeit.
- Megtennéd?
- Semmiség – bólintott rá Naruto, és elindult kifelé az uszodából. Örült, hogy végre nem kell belélegeznie ezt az átható klór szagot, és Hinatát is szimpatikusnak találta. Egyedül azt sajnálta, hogy nem láthatta Sakurát úszódresszben.

**

Egy kutya szaladt szélsebesen Konoha utcáin, gazdája pedig alig győzte utolérni. Kétségbeesetten kiáltozta az állat nevét, hiába. A kutyus nagyon makacsnak bizonyult. A nyakában lobogó csillagos, piros sál már-már úgy látszott, enged a sebességnek, de ekkor hirtelen valaki felkapta az állatkát. A fiú, aki eddig kergette, megtorpant, és furcsán nézett a lány smaragdzöld szemeibe. Hirtelen elmosolyodott. A lány, kinek arcán már eddig is mosoly ült, átadta a kezébe lévő, farkát csóváló lelkes kutyust.
- Aranyos a kutyád – mondta kedvesen. – Sakura vagyok. Sakura Haruno.
- Kiba Inuzuka – biccentett a fiú. – Érdekes, hogy meg tudtad fogni Akamarut. Idegenekkel általában nem ilyen közvetlen – magyarázta az állatra pillantva.
- Szóval Akamarunak hívják. Hm… Úgy látszik, engem nem tekint idegennek – simított végig a kutyus buksiján, aki erre megnyalta a kezét. Sakura elnevette magát. Haja még enyhén nedves volt az uszoda gyér hajszárító mennyisége miatt, ő pedig nem a türelmességéről volt híres.
- Valahonnan… ismerős vagy nekem. Találkoztunk már? – kérdezte óvatosan Kiba.
- Nem, nem hiszem – rázta meg a fejét a lány, és intett a fiúnak. – Örülök, hogy találkoztunk – mosolygott rá, majd elsétált. Kiba megfordult, és utána nézett.
- Én is, Sakura – suttogta, és gondolatai folyamatosan a körül jártak, honnan lehet neki ilyen ismerős ez a lány.

**

Sasuke idegesen nyomogatta telefonja gombjait, majd a füléhez tartotta, és türelmetlenül dobolni kezdett a kávézó asztalán.
- Szia Saku! Ráérsz ma? – érdeklődött kedves hangon. – Szuper! Érted menjek? Motorral, mi mással? Ne hülyéskedj, jó buli lesz! Rendben. Akkor indulok. Szia – azzal lerakta, és elégedett mosollyal a szája sarkában felpattant, ujján a motor kulcsát pörgetve.

**

Sakura bedugta a hajszárító zsinórját, és a legerősebb fokozatra kapcsolta. Ahogy ismerte Sasukét, tudta, neki elég akár 2 perc is, hogy a város egyik feléből a másikba érjen. Mikor haja eléggé megszáradt, leállította a hajszárítót, és gyorsan magára kapott egy világos farmer forrónadrágot és egy fehér toppot és a szürke kapucnis pulóverét, valamint a kedvenc karika karkötőit és a rózsaszín, nem magas szárú tornacipőjét. Kevés sminket rakott fel, és zsebre vágott egy kevés pénz, majd a mobilját.
Hiába tudta, hogy Sasuke csak barát, minden lányban ott van a becsvágy, hogy tetszeni akar egy fiúnak, még ha az a legjobb barátja is. Mikor meghallotta a motor dudáját, szélesen elmosolyodott, és lefutott a lépcsőn.
- Tusnade, elmentem! – kiáltotta. – Akárhol is vagy – morogta még, majd kilépett a bejárati ajtón, és kulcsra zárta. – Szia! – lépett Sasukéhez.
- Szia – köszönt neki vigyorogva a fiú, és átnyújtott egy bukósisakot.
- Ugye tudod, hogy ez teljes mértékben tönkreteszi a frizurámat? – kérdezte gúnyosan a lány.
- A klór is. Kvittek vagyunk! – kacsintott rá negédes mosollyal Sasuke. – Na, pattanj fel.
- Honnan tudod, hogy…? – kérdezte csodálkozva Sakura, de a fiú hirtelen kikapta a kezéből, és a fejére húzta a bukósisakot. A lány szó nélkül felült mögé, és szorosan átkarolta a derekát.
- Ha gyorsan mersz hajtani, sikítooook! – kiáltotta, ahogy Sasuke hirtelen nagy sebességgel elindult. A menetszél vadul fújta kilógó rózsaszín hajtincseit. Bármennyire is félt, közben élvezte is a sebességet. Elmosolyodott a bukósisak alatt, és még szorosabban ölelte át a fiút.
- Hé, azért ne fojts meg! – vigyorodott el Sasuke.
- Bocs – engedett a szorításból Sakura. – Hová megyünk?
- Majd meglátod!

**

Neji szemei lecsukódtak, és lassan eldőlt oldalra.
- Hé, Neji! – kiáltotta Hinata idegesen.
- Bocs – nyitotta fel szemeit a fiú. – Azt hiszem, én hazamegyek. Ez dögunalom – tette a kezét a szája elé, és hatalmasat ásított.
- Neji – sziszegte dühösen unokahúga, a fiú viszont nem törődött vele. 180°-os fordulatot vett, így sikeresen képen törlődött egy fával. – Szerencsétlen – csapott a homlokára Hinata.
- Én bírom – vigyorodott el jókedvűen Naruto. A 7 méter és kész a ruha! című üzlet előtt álldogáltak. Ez volt a mai nap nyolcadik hülye nevű kis boltocskája, amit Naruto bemutatott nekik.
- Komolyan, Naruto, örök hálám, hogy ezt így megmutattad nekem, vagyis nekünk, de én inkább másra lennék kíváncsi! Pláza, valami nightclub, kocsma…
- Álljon csak meg a menet! – kaparta le magát a fáról Neji. – Mit hallok, Hinata!! – ordította felbőszülten. – Pláza? Egy rakat ruhád van! Nightclub? Nem is tudsz táncolni! Kocsma??? Soha nem ittál még alkoholt, csak a másodunoka-nővérünk esküvőjén… kölyökpezsgőt!
- Kösz Neji, hogy nyilvánosan is leégetsz a nép előtt! Sebaj. Majd letagadlak.
- Köszi húgi! Ezentúl az én nevem Neji, a lobogó lángok ura!
- Az enyém meg NE SZÓLJ HOZZÁM, MERT MEGHALSZ urnője, mi? Neji, ez nem a Jégkorszak egy!
- Neem?
- Képzeld, érdekes mód… nem!
Naruto a fejét vakargatta, és próbált eligazodni a két rokonon. Már elsőre eldöntötte magában, hogy legyen világ a világ, ő legjobb barátjának fogadja Neji Hyuugát! Lökött volt a srác, de nagyon bírta. Hinata pedig pont olyan lány volt, mint Sakura. Na jó, ez erős túlzás volt, de azért akadt némi emlékeztetnivaló rá.