H�romnegyed kilenc volt. Ehhez k�pest a f�l v�ros ott sorakozott a hotel el�tt. Az es� m�r el�llt, a felh�k m�r r�g t�vol j�rtak. A csillagok f�nye bor�totta be az eg�szet… �llj, miket besz�lek. M�g nem tartunk a dr�mai r�szn�l. Az �g t�nyleg tele volt csillagokkal, nuku felh�, de ezt senki se figyelte, ugyanis sokkal felt�n�bb volt �s nagyobb f�nyt �rasztott a fentr�l lesz�r�d� reflektorok f�nye. A zen�t m�g itt, lent is hallani lehetett, ami teljesen felp�rgetett. Bent akarok m�r lenni. B�r nagyj�b�l a hossz� sor eleje-fel� voltunk, �gy is sz�rny� lassan haladtunk, f�leg az�rt, mert sokan jegy n�lk�l akartak bejutni �s beletelt egy „kis” id�be, am�g le tudt�k koptatni �ket. A v�rakoz�s k�zepette n�ha-n�ha r�pillantottam Narutora, aki el�g kedvtelen�l �llt hozz� az eg�szhez. Komolyan kezdek agg�dni… lehet, hogy t�nyleg �sszehordtam neki valami h�lyes�get, mik�zben r�szeg voltam? De Naruto nem hossz� harag�… utolj�ra akkor v�gott ilyen k�pet, amikor Sasuke elment �s nem reag�lt semmire… amikor Sasuke… - erre gondolva m�r nekem se volt t�l sok kedvem bulizni. Csak n�ztem magam el�, f�lig felh�zva a sz�mat �s a d�gleszt� meleg ellen�re m�gis �gy karoltam �t magam, mintha f�zn�k. Amikor Sasuke elment… egy pillanat! – hirtelen t�gra ny�ltak a szemeim, szinte azt is elfelejtettem, hol vagyok. Sasuke… csak nem? V�g�l is nem el�sz�r fordul el�, hogy ilyenek j�rnak a fejemben, ami�ta itt vagyunk. Az a ki�lt�s els� nap, Naruto arckifejez�se… �s m�g ott van az az �lom, ami minden �jszaka k�s�rt arr�l a napr�l. Tal�n t�nyleg… itt van? – futott v�gig az agyamon �s teljesen elbambultam. �szre se vettem, hogy m�g�ttem a t�meg l�kd�s�dik �s nekem �v�lt. Az meg v�gk�pp nem, hogy a sok ideges, vagy �pp lelkes fiatal k�z�tt egy teljesen nyugodt, s�padt arc haladt el mellettem.

      Csak �lltam �s mereven bambultam el�re, mik�zben a sz�vem egyre hevesebben vert. Eltelt egy m�sodperc, majd m�g egy, mire lemond�an fels�hajtottam. Nan�, hogy megint nem tudtam meg�llni a r�-gondol�st. Ez m�r beteges.

     - H�, kisl�ny, ne bambulj m�r! – sz�lt r�m egy id�sebb hang, mire Naruto oldalba b�k�tt.

     - Mi van? – n�ztem r� �rtetlen�l.

     - A jegyek! – suttogta.

     - T�nyleg… – egy k�ncsepp g�rd�lt le a fejemen, mire gyorsan �jra felvettem a sablonos mosolyom �s kutatni kezdtem a t�sk�mban. – Eln�z�st, mindj�rt megvan! – szabadkoztam, majd lassan el�h�ztam k�t jegyet �s az �r fel� ny�jtottam.

     Most n�ztem r� el�sz�r, �gy enyh�n sz�lva el�gg� led�bbentem, amikor megpillantottam a kb. k�t m�ter magas, kigy�rt, kopasz cs�v�t. Ijeszt�… K�zbe vette a jegyeket �s furcsa szemekkel pillantgatott r�nk �s a k�t fecnire, oda-vissza, olyan furcsa tekintettel. V�g�l egy mozdulattal mindegyiket sz�tlyukasztotta �s el�llt az �tb�l.

     - Mehetnek.

     - K�sz�nj�k! – mondtam megvet�en.

     Ennyire nem n�zn� ki bel�lem az ember, hogy buliba j�rok? Vagy ez az�rt van, mert nincs telet�mve a p�nzt�rc�m? Na mindegy, a l�nyeg, hogy itt vagyok. Ne ilyeneken j�rjon m�r az eszed, Sakura… - ezt mondogattam magamban, mik�zben egy pap�rcs�kot k�t�ttek a csukl�mra, majd persze Naruto�ra is. Ez az. V�gre itt vagyunk. Egy hossz� l�pcs�n ment�nk v�gig, de m�r az alj�n is hallani lehetett a zene tompa hangj�t… amikor a tet�t�r bej�rata el�tt �lltam, m�r olyan hevesen dobogott a sz�vem, hogy nem b�rtam megv�rni az ut�nam lohol� Narutot, egy r�pke mozdulattal kit�rtam az ajt�t.

     A reflektorok f�nye visszat�kr�z�d�tt az izgalomt�l csillog� szememben, mik�zben az �les zene hirtelen hihetetlen hanger�vel t�lt�tte be a teret. M�g csak az ajt�ban �lltam, de m�r tudtam, hogy mit�l olyan sikeres ez a parti. T�nc, kaja, pia vagy ak�r jacuzzi, bili�rd, p�ker… minden, ami egy j� bulihoz kell egy helyen. F�l�ttem pedig a csillagos �g, enyhe sz�l �s a f�nyek j�t�ka… egyszer�en nem b�rok egy helyben maradni. Most r�gt�n t�ncolni akarok. Elengedtem a l�pcs�t �s a t�meg fel� vettem az ir�nyt, teljesen megfeledkezve Narutor�l, aki ijedten rohant ut�nam, ugyanis egy�ltal�n nem fogta, mi van velem… de ez�rt nem is haragszom r�. Tiszta idi�ta vagyok, egyszer nevetek, a k�vetkez� pillanatban pedig s�rok �s az �jul�s ker�lget. M�r annak �r�l�k, hogy �gy elfogad �s a bar�tom lehet. De most ez �rdekel a legkev�sb�. Eggy� v�ltam a zen�vel �s a v�gtagjaim mag�t�l mozogtak. Szinte nem is tudtam, mit csin�lok, csak a ritmusra koncentr�ltam. Ott t�ncolni, egymagamban… olyan felszabad�t� �rz�s volt, nem is tudom, hogy �ntsem szavakba. Egyszer csak a kezem valami kem�nybe �tk�z�tt, mire egy tompa „aucs” hallatszott a zene alatt. Ijedten fordultam a hang ir�ny�ba, mire egy barna haj� fick�t l�ttam meg. Magas volt, s gesztenyesz�n� szeme azonnal elb�v�lt. Haja �sszevissza �llt, de ez igaz�n j�l �llt neki. A kez�vel a mellkas�t szor�totta �s val�sz�n�en �n voltam az a kedves, aki j�l beh�zott neki, m�g ha akaratlanul is.

     - Oh… bocs�nat, nem akartam…! – t�rt ki bel�lem r�gt�n �s pr�b�ltam olyan hangosan besz�lni, hogy elnyomja az �v�lt� zen�t.

     Meglepetten emelte r�m tekintet�t, majd mikor megl�tott, angyali mosoly h�z�dott az arc�ra.

     - Ugyan, semmi’. – v�gta r� nyomban, �s m�r ment is tov�bb.

     T�kre ledermedtem �s nem nagyon tudtam, mi van, csak azt l�ttam, hogy az els� p�r l�p�s ut�n azonnal meg�llt �s lassan fejjel visszafordult.

     - Am�gy hogy h�vnak? – k�rdezte, s hangja belehas�tott a m�g mindig �v�lt� zen�be.

     Azonnal elmosolyodtam, majd oldalra biccentettem a fejem.

     - Sakura vagyok!

     Ek�zben Naruto az egyik b�rsz�ken �lt, a pultra k�ny�k�lve, el�tte egy poh�r Martinival. Csakhogy a szeme sark�b�l folyton a t�meg fel� pillantgatott. V�gig az arcokat vizslatta, mintha keresne valakit. A poh�rban m�r alig volt az italb�l, �s ez meg is l�tszott rajta, ugyanis m�r ett�l v�r�sl�ttek a p�rok az arc�n. Nagyot s�hajtott, majd egy leveg�re legur�totta a marad�kot is �s er�teljesen csapta vissza az asztalra.

     - M�g egyet k�rek! – jelentette ki �s m�r vitte is el a pinc�r a pohar�t, hogy �jrat�lthesse.

     Ekkor egy fekete haj� l�ny jelent meg mellette, el�g lenge ruh�ban.

     - H�, fi�!

     - Mi a..!? – z�kkent h�tra a sz�ke a nem v�rt felsz�l�t�sra, majd csak m�g v�r�sebb lett a feje, mikor megl�tta, ki is az illet�. – Igen?

     - Heh… - kaj�n vigyort ejtett a l�ny, majd lehajolt hozz�, hogy fejmagass�gban legyenek. – A haverokkal p�kerez�nk, nincs kedved besz�llni? – k�rdezte �s m�lyen a szem�be n�zett, mik�zben �gy pislantott r�, hogy az mindj�rt elolvadt.

     Lassan rendbe hozta az egyens�ly�t �s rendesen vissza�lt a sz�kre, majd a tekintete a p�kerasztal fel� t�vedt.

     - M�rt is ne? – v�gta r�, mire a l�ny mosolya m�g sz�lesebb lett.

     - Akkor gyere! – ezzel nevetve megragadta Narutot a karj�n�l fogva �s a k�rty�sokhoz r�ngatta.

     „Francba, mibe mentem bele m�r megint…” – gondolta a sr�c, de most m�r nincs mit tenni…

     - Teh�t t�ki�i vagy… k�r, �n ann�l j�val messzebb lakok.

     - Sz�vtad! – nevettem �s leh�ztam egy poh�r vodk�t.

     Nos igen, az�ta hosszas cseveg�sbe kezdtem ezzel a fi�val… ami �gy volt a legk�nnyebb, hogy c�lba vett�k a legk�zelebbi b�rpultot. Fogalmam sincs, h�ny poharat… vagy �veget v�geztem ki, de az biztos, hogy m�r nem vagyok j�zan. Ami sz�z sz�zal�k, hogy m�r mindenf�le baroms�got �sszehordtam neki… de � nem ment el, meghallgatott �s a megfelel� helyeken nevetett. Kicsit furcsa, hogy � egy kortyot sem ivott �s a mosolya is… nem is tudom. De t�k mindegy, � tudja. Azt�n meg nekem is �gy kellett volna tennem… rohadt hamar be tudok �llni, t�lem kilom�terekre kellene tartani a pi�t.

     - Mi�rt, te hol laksz? – k�rdeztem cs�bosan. – Tal�n egyszer megl�togatlak… - tettem hozz� halkabban. M�r csak a sz�vecske hi�nyzott a v�g�r�l.

     - Kawasakii vagyok. – mondta sz�kszav�an, mik�zben �jra telet�lt�tte a poharam �s fel�m ny�jtotta azt.

     �n pedig nan�, hogy azt is leh�ztam. Minden norm�lis ember ha el�bb nem, itt meg�llt volna, az tuti. Csak �n vagyok akkora marha, hogy m�g mindig hajtom le a pi�t. Csak egy kicsit gyan�s, hogy � tov�bbra se iszik �s alig besz�l. De v�g�l is kit �rdekel. Ha b�rmivel pr�b�lkozik, egyszer�en le�t�m �s szevasz.

     - Kawasaki… ott m�g nem j�rtam, de biztos sz�p hely. – v�laszoltam, miut�n kiv�geztem a poh�r fel�t.

     - Az. Egyszer majd gyere el, gy�ny�r� v�ros.

     - Mindenk�pp. – vigyorogtam �s �jb�l az italhoz ny�ltam.

     Mik�zben a marad�kot ittam, a fi� mosolya egyre fur�bb� v�lt. Olyan �nel�g�lt k�pe volt, de fogalmam sincs, mit�l. Na meg volt benne valami, ami azt sugallta, hogy nyomban h�zzam el a cs�kot. De nem akartam. Egyszer�en nem akartam hinni ennek a gondolatnak.

     Ezt az adagot is megittam az utols� cseppig, majd egy hirtelen mozdulattal az asztalra csaptam. Valahogy olyan neh�znek �reztem a karom, hogy musz�j volt m�g ott tartanom, hogy ne essek �ssze nyomban. A l�t�som eddig is kicsit hom�lyos volt, de ezt m�r megszoktam ilyenkor… viszont most nem csak hogy hom�lyos, szinte teljesen �sszefolyik a k�p, olyan sziv�rv�nyos sz�nekben. Mi a francot csin�lt velem ez a fick�? Pr�b�ltam nyitva tartani a szemem, de csak addig siker�lt, am�g az italra vittem a tekintetem. Tuti, hogy abban volt valami. – ez volt az utols� mondat, ami eszembe jutott �s a pultra zuhantam. Az egyetlen, amit m�g l�ttam, a fi� mit sem v�ltozott mosolya volt, azt�n elmer�ltem a s�t�ts�gben.

     - H�, h�lgyem, j�l van? - rohant r�gt�n fel�nk a pinc�r.

     - Psszt! - tette ujj�t a sz�j�ra a m�sik csendre int�en, mire a felszolg�l� megtorpant.

     Ekkorra m�r �jra komoly k�pet v�gott.

     - Nem t�rt�nt semmi, �rtve? - mondta, de ink�bb olyan volt, mintha kijelenten�. Meleg ujjai egy gy�ng�d �rint�ssel a f�lem m�g� t�rt�k kusza tincseim, majd �vatosan h�tulr�l megt�masztott�k a fejem �s a k�vetkez� pillanatban a karjaiban voltam.

     A pinc�r egy sz�t sem b�rt kiny�gni, csak n�zte, ahogy a f�rfi elt�nik velem a t�megben.

     Naruto unott fejjel b�multa a lapjait, amik enyh�n sz�lva nem voltak t�l f�nyesek. Egyre t�bbsz�r futott �t az agy�n, hogy milyen h�lyes�get csin�lt m�r megint. F�leg, hogy m�g az �des l�ny is a vele szemben �l� ellenfele nyak�ban l�gott… akinek val�sz�n�en nem voltak gondjai a lapjaival. H�t igen, Naruto m�r csak ilyen tipikus vesztes a k�rty�kban…

     „Francba!” - szitkoz�dott mag�ban, amikor egy �les dobban�s �t�tte meg a f�l�t a b�rpult fel�l. Hirtelen teljesen megfeledkezett a j�t�kr�l. - „Mi volt ez?” - azonnal a hang ir�ny�ba n�zett �s aggodalmasan pr�b�lt �tl�tni a t�megen, ami nem nagyon j�tt �ssze.

     - H�, fi�! Akkor tartod vagy nem? - z�kkentette ki a gondolataib�l a m�sik.

     - Szarok r�! - vetette oda egyszer�en.

     Egy k�nny� mozdulattal az asztalra dobta a k�rty�kat �s m�r rohant is el.

     - �llj m�r meg! Nem futhatsz el csak �gy! - kiab�lt ut�na a sr�c idegesen, de ezt Naruto m�r nem hallotta.

     Csak ment �s ment, �t a t�megen, mindennem� bocs�nat n�lk�l. M�g Karint is majdnem fell�kte, de egy�ltal�n nem �rdekelte most.

     - Mi a…? - kezdte volna a l�ny, de csak ekkor vette �szre, ki is volt az illet�.

     „Ez az a fi�, akivel Sasuke �sszeverekedett… mit keres ez itt?” - gondolta �s nem nagyon �r�lt a dolognak.

      - Sasuke, ink�bb menj�nk vissza t�ncolni.

      - El�bb m�g inni akart�l... am�gy sincs kedvem most t�ncolni. - v�gta r� unottan.

      - L�gysz�’! - k�ny�rg�tt �s �tkarolta a fi�t.

      Sasuke gyanakv�an pillantott maga el�, majd a kij�rat fel� t�vedt a tekintete. �s ott voltam �n. Hirtelen el�nt�tte a d�h, gy�ny�r� szemei pedig hatalmasra ny�ltak. Kiszabad�totta mag�t Karin szor�t�s�b�l �s rohanni kezdett, majdnem �gy, mint Naruto.

     - Most meg hova m�sz!? - ki�ltott ut�na a l�ny, de v�laszt most sem kapott. - Sasuke!

     „Sakura… ugye nem?” - gondolta a sz�ke. Ahogy �tfurakodott, egyre t�bb tekintetet vonzott maga ut�n, s mire oda�rt, a fele csapat �t b�multa. Csakhogy az eg�sz f�l�sleges volt. Lelk�t beleadva rohant id�ig a semmi�rt. Ugyanis a pultn�l semmi ismer�s arcot nem l�tott… �gy engem sem tal�lt. A tov�bbi rohan�sban csak a f�rads�g �ll�totta meg, �gy k�nytelen volt kif�jnia mag�t. „Fen�be…”

     - K�r valamit, uram? - k�rdezte a felszolg�l�.

     Beletelt p�r m�sodpercbe, am�g siker�lt kiegyenesednie.

     - Adjon valami j� er�set. - mondta nyugodtan �s r�vetette mag�t az egyik sz�kre.

     „L�tod, Naruto… nem is volt semmi. Legal�bbis b�znod kell benne, hogy nem volt semmi.”

     Sasuke mindenr�l megfeledkezve rohant fel�m, de ak�rmennyivel is k�zelebb jutott, olyan volt, mintha m�g mindig ugyanolyan t�vol lenne t�lem. A barna haj� fi� m�r az ajt�ban �llt �s a keze a kilincsen pihent, amikor Sasuke v�gre oda�rt.

     - Mi a fen�t akarsz csin�lni vele!? - k�rdezte lihegve.

     A m�sik nem t�nt t�l meglepettnek, de ez el�g volt ahhoz, hogy meg�lljon a keze.

     - A sok pi�t�l elaludt, �gyhogy visszaviszem a szob�nkba. Velem van. - hazudta kifejez�stelen�l. A hangj�b�l �t�lve m�r volt tapasztalata az ilyenekben.

     - Azt a l�nyt… ismerem.

     - Hogy? - kapta fel a fej�t a sr�c, ugyanis ez m�r t�nyleg meglepte.

     - �gyhogy vedd le r�la a mocskos kezed, vagy megb�nod! - emelte r� d�ht�l csillog� szemeit.

     A barna hirtelen megrezzent, s egy pillanatra a tekintet�ben f�lelem bujk�lt, de Sasuke m�g most is ugyan�gy mozdulatlanul �llt.

     - Heh… �gyse tudsz tenni semmit… - h�tr�lt egy l�p�st �s kih�v� mosolyt er�ltetett mag�ra. - A csaj most velem van. �gy cs�v�lta a fark�t, mint egy kiskutya, meg�rdemel egy est�t. - vetette oda m�r magabiztosan.

     A fekete ez�ttal m�r nem er�ltette a besz�det, nekirohant a m�siknak, aki erre sz�m�tott a legkev�sb�… nem is. Ink�bb ett�l f�lt a legjobban. Amilyen gyorsan csak tudta, f�l k�zzel kinyitotta az ajt�t �s a l�pcs�n sz�guldott le, tov�bbra is ragaszkodva hozz�m.

     - Francba! - ny�gte Sasuke, de nem �llt meg, rohant tov�bb ut�nam.

     P�r l�pcs�fok ut�n megragadta a korl�tot �s �tlend�tette mag�t a m�sik oldalra, majd el�tt�nk p�r m�terre k�t�tt ki. Nyomban fel is �llt, ellent�tben a „partneremmel”, aki alig b�rt lef�kezni. Sasuke tekintete tov�bbra is hal�los nyugalmat sug�rzott, l�tszott rajta, hogy egy�ltal�n nem zavarn�, s�t, �lvezn�, ha a m�siknak beh�zna p�rat. Ezt pedig � is l�tta, �gy az egyetlen, ami esz�be jutott: �n. Egy er�s mozdulattal haj�tott „ellenfele” fel�, aki arc�n ekkor leg�rd�lt egy izzads�gcsepp, s �pp id�ben kapott el. Egyens�lya hirtelen megingott, de szerencs�re �pp hogy, de siker�lt nem velem egy�tt zuhanni a padl�ra… a sr�c pedig ezalatt az id� alatt a lehet� leggyorsabban futott el. A fi� m�g ut�na kapta a fej�t, de addigra az m�r messze j�rt �s Sakur�val a kez�ben nem tudta volna be�rni.

     - Ch… fen�be, musz�j futni hagynom! - szitkoz�dott tov�bbra is, de bele kellett t�r�dne.

     Am�gy is… Sakura �llapota jelenleg sokkal fontosabb �s ezt � is j�l tudta. Szemeib�l m�r elt�nt a d�h, ez�ttal m�lys�ges f�jdalmat sug�rzott. El kell vinnem valahova. De hova? A szob�mba nem hozhatom Karin miatt… ott keresne el�sz�r. Viszont a r�gi nyaral�… ha Naruto is ott van… nem. Ha Sakura itt van, akkor val�sz�n�en � is. Ilyen k�s�n pedig Kakashi, ha egy�ltal�n � is itt van, m�r aludhat. Ha pedig nem, � nem fog sz�lni egy sz�t se. Gyorsan hazaviszem �s ennyi. Rem�lhet�leg addigra nem �bred fel.

     Lassan �jra felvette kifejez�stelen arc�t �s rohant tov�bb a l�pcs�n. Hamar le�rt az aul�ba, ahol Suigetsu d�bbenten n�zett ut�na.

     - Suigetsu, hozd el� a kocsimat! - vetette oda �s m�r kint is volt.

     - �… ok�… - ny�gte ut�lag is a sr�c, majd egy kulcsot forgatva sietett a parkol�ba.

     Sasuke el�tt automatikusan ny�lt az elektromos �vegajt�. Lass� l�ptekkel �llt ki a csillagos �g al�. A l�gz�se kicsit m�g egyenetlen volt, de ennek ellen�re egyenesen �s biztosan �llt a l�b�n. Lassan ez is vissza�llt a norm�lis temp�ba �s vonakodva emelte r�m tekintet�t. Hosszan siklott v�gig s�padt b�r�m�n, �l�nk tincseimen, s �sszeszor�tott ajkaimon, amin gy�ng�n, de biztosan vettem a leveg�t. Csak n�zett, majd gyorsan oldalra ford�totta fej�t.

Csod�s, m�r megint miken j�r az eszem… - gondolta �s feh�r b�r�n v�r�s p�rok t�ntek fel. - Siess m�r, Suigetsu! - t�relmetlenkedett.

     P�r perc m�lva a s�t�ts�get egy fekete aut� l�mp�i t�rt�k meg. A fi� a szeme sark�b�l a f�ny ir�ny�ba pillantott �s k�vette a j�rm�vet addig, am�g az meg nem �llt el�tte.

     - K�sz,  haver, megint j�v�k egyel! - mondta nyugodtan, mik�zben lefektetett a h�ts� �l�sre.

     - Nem sz�vesen… de hova is m�sz? �s mi van azzal a v�r�ssel? - sz�llt ki �rtetlen�l a kocsib�l.

     M�g alig �rt ki, Sasuke m�r be is huppant a vezet� �l�sbe �s becsapta az ajt�t.

     - Majd k�s�bb elmondom! Karinnak ne eml�tsd, hogy besz�lt�nk! - mondta �s r�l�pett a g�zra.

     - O-k�… - b�lintott r�, de ezt a m�sik m�r nem l�tta. - Mit csin�lhatott m�r megint ez az idi�ta… - mormogta ut�lag �s visszaindult a sz�ll�ba.

     A fi� mag�hoz k�pest lassan vezetett v�gig az �ton. A kocsi ablaka kicsit letekerve, �gy kellemes leveg� s�v�tett be az ablakon. �reztem, ahogy mozog alattam a talaj, s ahogy ez az enyhe szell� a k�pembe v�g. Megr�ndult az arcom, majd pisl�kolni kezdtem. R�snyire felnyitottam a szemem, s lassan siker�lt kivennem az �l�sek k�rvonalait. Hol vagyok? �s mi�rt �rzem �gy, hogy mindj�rt ideh�nyok? �s… - a tekintetem a „sof�rre” t�vedt - …ki ez a pasas? Nagy nehezen fel�ltem, de azonnal a fejemhez kaptam.

     A sr�c m�r az els� mozzanatra felfigyelt �s f�l szemmel h�trapillantott.

     - Fel�bredt�l? - k�rdezte l�gy hangon.

     Erre ledermedtem. Ez a hang… honnan olyan ismer�s? A kezem visszazuhant magam mell� �s el�re fordultam, mire csak m�g jobban led�bbentem. Nem lehet… lehetetlen… ilyen hirtelen… nem k�sz�ltem fel… nem!

     - ...? Rosszul �rzed magad? - sz�lalt meg �jra, s ez�ttal szavai aggodalomt�l csengtek.

     A sz�vem egyre hevesebben vert. M�gis… ez csak � lehet… - apr� k�pkock�k villantak �t az agyamon. R�gi, m�ltb�li esem�nyekr�l… m�gis minden olyan hom�lyos volt, m�g most is. De a hangja… a hangj�ra tiszt�n eml�keztem. Ahogy a nevemet ejti…

     - Sakura..?

     A szemem k�nnybe l�badt.

     - Sasuke…kun?

     Ez�ttal teljesen h�trafordult, s az arcom l�tv�n ijedten b�mult r�m. Hirtelen f�lre kapta a korm�nyt �s a f�kre taposott. Hallottam, ahogy m�ly leveg�t vesz, majd nesztelen�l fordult fel�m… �jra. De ezt �n szinte nem is �rz�keltem. A kezemmel a huzatot markoltam egyre er�sebben.

     - Te meg… mi�rt… vagy itt? �N… mi�rt vagyok itt? - dadogtam.

     A szem�b�l m�g mindig sug�rzott az aggodalom, a f�jdalom, a szomor�s�g… azok a gy�ny�r�, s�t�t szemei… el�g egy pillanatra belen�znem, �s m�ris �gy k�v�nom �t… de ez �gy nem helyes! Azt se tudom, mit keresek itt, hogy � m�rt van itt �s hogy ezt egy�ltal�n �lmodom-e vagy t�nyleg megt�rt�nik! �s a fejem… �gy sajog, mint m�g soha. A l�t�som m�g most is hom�lyos �s szinte forog velem a vil�g.

     - El�jult�l… �s �n �pp hazafel� vittelek. - v�laszolta sz�kszav�an.

     Hogy? A pupill�im m�g jobban kikerekedtek, s �gy f�rtam �ket az �v�be.

     - Ennyi? El�jultam �s te csak �gy, k�t �v ut�n elhat�roztad, hogy hazaviszel?  Mi a francnak!? MI�RT!? - t�rt ki bel�lem �s �jb�l a fejemhez kaptam.

     Mit csin�lok m�r megint? H�t persze… nyaral�son vagyunk… a tengerparton… Ayame panzi�j�ban… - ugrottak be a fejembe az �jabb k�pkock�k. - �s a bulin voltam… t�ncoltam… �s volt egy sr�c… azt�n… azt�n mi? Nem tudom… mi t�rt�nt? �s most mi�rt �v�lt�z�k �jra? Ami�ta itt vagyok… csak � j�r a fejemben. Azok a fura �lmok is ott vannak… �s v�gig �gy hi�nyzott. Azt akartam, hogy itt legyen. Erre most itt van, �s erre mit csin�lok? Le�v�lt�m a fej�t. �n se vagyok norma, az biztos.

     � pedig m�g most is csak n�z. Nem d�h�s r�m. Mintha teljesen egy�rtelm�nek tartan�, hogy �gy viselkedem. Mintha… megb�nn�…

     - Bocs�nat. - ny�gtem halkan. - �n… nem ezt akartam…

     Enyhe mocorg�st hallottam el�lr�l, de nem b�rtam m�g egyszer r�n�zni, mert akkor biztosan… - a gondolatomat nem tudtam befejezni. Hirtelen egy hideg ujj t�masztotta meg az �llamat, mire musz�j volt r� emelnem a tekintetem. Ijedtemben sz�lni pr�b�ltam, de nem j�tt ki hang a torkomon. Nem volt r� id�m: h�v�s ajkait az eny�mre tapasztotta. Ekkor teljesen ledermedtem. �gy �reztem, nem kapok leveg�t… hogy a sz�vem m�r nem ad �letjelet. A kezem reszketve elengedte a huzatot, mik�zben gy�ng�n visszacs�koltam. Erre lassan a t�ml�ra nyomott. Egy pillanatra elengedett, majd m�g �hesebben cs�kolt. Hamar a fels�mh�z kapott �s �vatosan kezdte leh�zni r�lam, mik�zben leveg�v�telre sem hagyott id�t.

     Ellenz�en pr�b�ltam kicsikarni magamb�l a szavakat, majd mikor siker�lt v�gre felemelnem a karom teljes er�b�l toltam el magamt�l.

     - Ez nem helyes… – suttogtam majdnem ugyanolyan f�jdalmasan, mint amilyen a tekintete volt. – Sz� n�lk�l egyed�l hagyt�l… m�ghozz� neked… van bar�tn�d, nem csin�lhatod ezt vele is! – kiab�ltam k�nnyek k�z�tt, de szemeim er�sen �sszeszor�tottam, csak hogy ne l�ssam az arc�t. – Azt hiszem… - kezdtem �jra halkabban. – Innen jobb lenne egyed�l mennem.

     Ezzel kiv�gtam az ajt�t �s futva rohantam tov�bb, lefel� a kocsi�ton. Nem �rdekel, hogy b�rmikor el�thet egy aut�, most csak az a fontos, hogy min�l messzebb ker�ljek t�le.

     - Sakura! – ki�ltott ut�nam teli torokb�l �s � is kisz�llt, mire er�s sz�l csapta meg a haj�t.

     De �n most sem voltam hajland� visszafordulni. Csak mentem a fejem ut�n, min�l messzebb att�l az embert�l. Sasuke �jb�l azzal a szomor� arccal figyelte minden l�ptemet, de nem j�tt ut�nam. Csak �llt �s n�zett addig, am�g teljesen el nem t�ntem az �jszak�ban. F�l fej�t eltakarva markolta meg tincseit, mik�zben vissza�lt �s a korm�nynak d�nt�tte fej�t.

     El�g volt. Meg kell tennem. Besz�lni fogok Karinnal.