Konoh�ban az �sszeszedett csapat, mint egy turista n�zte v�gig a falut. Nem hitt�k volna, hogy ilyen hamar �jj��p�lt az a t�mad�s ut�n. Karin, �s Juugo viszont nem �rtett�k csapatt�rsuk elt�n�s�t.
- Nem �rtem... mi lehet azzal a c�pafog�val? – bosszankodott Karin.
- Nem tudom... de... most Sasuke is elt�nt.
- Csak elment s�t�lni a k�zeli v�rosba.
- Te j� �g! Ha valami balh�t csin�l, nek�nk v�g�nk.
- Ki is a balh� mestere?
- Na �s ki a kavar�s�?
- Te meg mir�l besz�lsz?
- A vak is l�tja, hogy mit kavartok Tobival. Azt mondom �llj le, mert nem lesz j� v�ge!
- Na, csak a j�t�k kedv��rt. Kicsit unatkozunk, �s egy�bk�nt is... Sasuke-sama biztosan ut�lja azt a l�nyt.
Juugo makacsul hallgatott. Egy kis gondolkod�s ut�n megsz�lalt:
- Nekem mindegy, de ha valami s�relem �r t�ged, ne mondd, hogy �n nem sz�ltam!
- Rendben.
Vel�k szembe j�tt Naruto, Sakura, �s Sai. Sakura nem hitte volna, hogy Sasuke m�ris leszakad a csapat�t�l. Csak p�r �ra n�lk�l�z�s, �s m�r ott is hagyja �ket.
- H�t Sasuke-kun, merre j�r? – k�rdezte Sakura.
- Mi sem tudjuk pontosan. – felelte Karin. – Na, milyen volt a b�l? – Juugo oldalba b�kte – Au! Ezt meg mi�rt? Te vagy Suigetsu helyettese? – Juugo nem sz�lt semmit.
- A b�l? Kicsit balh�s volt. Az a szem�t r�nk t�madt... illetve Sasuke-kunra. Ha tal�lkoztok vele, mondj�tok neki, hogy...
- Itt vagyok m�r. – mondta Sasuke futt�ban.
- Remek! Gyere, valamit szeretn�k mondani. - le�ltek egy padra. – Naruto felaj�nlotta, hogy aludhatsz n�la.
- Naruto? De mi�rt pont �?
- J� k�rd�s. N�lam nincs hely, a h�zadat meg... kiadt�k. Sz�val, m�s lehet�s�ged nincs, �s �lland� fel�gyelet mellett kell lenned.
- �rtem. K�rdezhetek valamit?
- Hallgatlak.
- A h�tadon... t�nyleg... van egy tetov�l�s?
- Ezt ne mondd el senkinek se!
- Persze... befogom. Ja, m�g valami.
- Igen?
- Holnap r��rsz?
Sakura csod�lkozva n�zett Sasuke-ra. Elmosolyodott.
- Ez most randi?
- Nem.
- K�r. De att�l m�g r��rek.
- Ok�. Holnap reggel h�tkor a kapun�l.
- Remek�l hangzik! Na, megyek! Kumiko m�r v�r.
- Mit csin�ltok?
- Edzek... � meg okoskodik. – Sakura elrohant. Sasuke fel�llt, �s elindult a faluban sz�tn�zni.

M�r estefel� j�rhatott. Naruto Sasuke-t kereste, de senki sem tudta, hol van. M�r kereste Ino-n�l, Chouji-n�l, Shikamaru-n�l, �s minden bar�tj�n�l, de nem �rte utol. Sasuke sehol. V�gs� elkesered�s�ben bement Kakashi kedvenc k�nyvesboltj�ba. Kakashi-t, mint mindig, ott tal�lta. �s nem hitt a szem�nek: Sasuke is ott volt! Naruto ezt nem gondolta volna bar�tj�r�l.
- Sasuke, eg�sz nap t�ged kerestelek. Hol volt�l?
- A faluban. – leemelt a polc tetej�r�l egy k�nyvet, �s Kakashi fel� fordult. – Kakashi-sensei, erre gondolt�l?
- �����... – Kakashi alaposan megn�zte a k�nyvet, majd kikapta Sasuke kez�b�l. – Igen, ez lesz az. K�sz�n�m. – a kosar�ba tette, amiben m�r vagy h�sz darab k�nyv volt egym�s hegy�n, h�t�n.
- Kakashi megk�rt, hogy seg�tsek neki. – mondta Sasuke volt tan�ra fel� pillantgatva. – �s te, mi�rt is kerest�l?
- Nem tudom, hogy sz�ltak-e neked, hogy ma n�lam kapsz sz�ll�st. Csak ennyi. – leemelt a polc tetej�r�l egy k�nyvet, �s elkezdte olvasni.
- Igen. Sakura mondta. Egy�bk�nt. Ez nem egy „Icha-Icha Violence”? – a k�nyvre mutatott.
- De... �s?
- Semmi, csak... a h�tulj�t.
- „18 �ven fel�lieknek” �h, igen... m�r ki is ment a fejemb�l. Hihi.
- �rtem. – mondta Sasuke, majd � is leemelt egy p�ld�nyt. Belelapozott. – Nem tudom, Kakashi-sensei, hogyan k�pes egy ilyet elolvasni.
- Egyszer�: elj�n ide, leveszi a polcr�l, kifizeti, kinyitja, �s elolvassa. Miut�n v�gzett, becsukja, �gy, �s a polc�ra teszi. Ha nincs otthon, a zseb�be. – minden l�p�st mozdulatonk�nt megmutatott Sasuke-nak, amit�l Sasuke enyh�n kiborult.
- Eddig �n is eljutottam. – tov�bb olvasta. Naruto figyelte, ahogy Sasuke arca egyre jobban elv�r�s�dik. Sasuke k�s�bb becsapta a k�nyvet, majd visszatette a polcra. – H�lyes�g. – tette hozz� h�v�sen.
- Szerinted a romantika h�lyes�g? – k�rdezte Naruto karba tett k�zzel. - Akkor te is h�lye vagy.
- Mi�rt is?
- Jaj, ne j�tszd a h�ly�t! L�tom, hogy nagyon cs�ped.
- Kit?
- Sakura-chant. – mondta Naruto g�nyos kuncog�ssal.
- Te viccelsz.
- L�tszik rajtatok. Na, valld be! – Naruto oldalba b�kte Sasuke-t. - L�ttam, mikor a padon besz�lgettetek. Le se vetted r�la a szemed.
- Tal�n mert besz�lgett�nk.
- Te azt�n b�n�n hazudsz. Na, a kedvenc vir�ga a n�rcisz, a kedvenc �tele pedig a...
- H�, �llj�llj�llj! Ki mondta, hogy tetszik nekem?
- Mondtam, hogy l�tszik rajtatok. Le sem tudj�tok venni egym�sr�l a szemeteket. Hallottam, hogy mondt�l neki valamit a h�t�val kapcsolatban. Mit csin�ltatok ti tegnap? – szeme gyanakodva megvillant. Sasuke tov�bbra is hat�rozott maradt.
- Egy m�rgezett t�t a h�t�ba sz�rtak. Mivel a h�t�t nem �rte el, �n kezeltem le a sebet, �s hat�stalan�tottam a m�rget. Ennyi.
- Azt�n arra k�rt, hogy maradjon ez titokban?
- Te hallgat�zt�l?
- Csak a h�t�val kapcsolatban hallottam valamit. A t�bbit a mozdulatokb�l vettem le. Ja, �s azt is l�ttam, hogy majdnem... megcs�koltad. – Naruto egy gonosz vigyort v�gott. Sasuke-nak ez m�r sok volt. Lekevert egy j� nagyot Naruto-nak, �s kis�t�lt az �zletb�l.
- Ezt most mi�rt kaptam? – k�rdezte Naruto, miut�n utol�rte.
- T�l sokat k�rdezel. Egy�bk�nt, ha j�l tudom, neked tetszik.
- Igen, igen, de Hinata is ott va... – a sz�ja el� kapta a kez�t.
- Hinata?
Naruto k�r�ln�zett.
- K�rlek, ne mondd el senkinek!
- J�l van, �n befogom. De b�rmit l�tt�l, rosszul l�ttad. Nincs k�z�nk egym�shoz.
- Te tudod. Na, akkor ut�nam! – Naruto Sasuke el� ugrott. Sasuke j�l tudta merre van Naruto otthona, de hagyta, bar�tja hadd tartson neki idegenvezet�st. Mikor meg�rkeztek, Naruto kinyitotta az ajt�t. Sasuke alaposan k�r�ln�zett. Sosem l�tta bar�tja otthon�t. Mint mindig, most is nagy rendetlens�g volt, de ez Sasuke-t nem zavarta. Naruto bevezette �t egy szob�ba, ahol m�r meg volt �gyazva neki.
- Maradt egy �res szob�m, �s... nem tudtam mire haszn�lni. Gondoltam, vend�geknek j� lesz. – mondta szer�nyen Naruto.
Sasuke Naruto dolgoz�szob�j�ban n�zett k�r�l. Naruto a falhoz rohant, �s egy nagy pap�rt let�pett r�la.
- Mi az n�lad? – k�rdezte Sasuke.
- �����... semmi-semmi... te csak n�zz sz�t, �n addig k�sz�tek valami vacsor�t...
- Na, mutasd m�r meg!
- Mit?
- Valamit leszedt�l a falr�l. – Naruto �rtetlen�l n�zett r�. – Ne j�tszd a h�ly�t! L�ttam.
- Nem... nem �rdekes.
- Add ide! – Sasuke kikapta Naruto kez�b�l a lapot. A szob�j�ba ment. Szeg�ny Naruto... majdnem els�llyedt sz�gyen�ben. A lapon Sasuke feje volt... �th�zva. Mikor Sasuke elolvasta a feliratot, led�lt az �gyra, �s hangtalanul felkacagott. Naruto nem �rtette. V�g�l Sasuke olyan f�l perc ut�n fulladozva megsz�lalt:
- „Le-lenyomni Sasuke-t?” – �jb�l nevetni kezdett, most m�r hangosan. – �s ezt... ezt mikor �rtad? – �jb�l nevetett. De Naruto-nak furcsa volt, hogy ebben a nevet�sben nem volt semmi g�ny. Mi t�bb, sokkal bar�ts�gosabbnak t�nt sz�m�ra, �s Naruto is megk�nnyebb�lt. F�lt, hogy, ha Sasuke megl�tja, azonnal megs�rt�dik. Vagy rosszabb: kiny�rja. �gy �rezte, csak a j�t�k kedv��rt vissza kell valamivel v�gnia, ez�rt kinyitotta Sasuke t�sk�j�t. Kivett bel�le egy fekete b�rk�t�ses k�nyvet.
- Ez mi? – k�rdezte szemtelen�l. – Csak nem a NAPL�D???
- E-eszedbe ne jusson! – lihegte Sasuke.
- Kezdj�k a tegnapi nappal... l�ssuk, mit �rt�l a b�lr�l.
- Adod ide! – Sasuke ki akarta venni a kez�b�l, de Naruto kiker�lte.
- Nono! Sz�val: „Ma volt az a... b�l. A h�tam k�zep�re nem k�v�ntam, de mivel kedves „Dobe” bar�tom olyan ideges�t� volt, hogy ink�bb belementem, mintsem, hogy a k�ny�rg�s�t halljam eg�sz nap, viselnem kellett minden k�vetkezm�ny�t. A b�l el�tt volt a fut�verseny. Idate – hajsz�l h�j�n – megnyerte. A verseny ut�n j�tt az az idi�ta Karin, hogy eg�sz v�gig Maatsuma k�vetett minket. Elindultam, hogy �sszeszedjek mindenkit, de Sakura-t nem l�ttam a t�megben. Valami er�s f�ny s�t�tt a szemembe. Ez a vak�t� iz� azt akarta jelenteni, hogy �n vagyok az a „szerencs�s”, aki t�ncolhat egy tot�l ismeretlen l�nnyal. A p�rom – k�sz m�zli – Sakura volt. T�bb�-kev�sb� siker�lt neki a t�nc k�zben elmondani a k�zelg� vesz�lyt, ut�na...” – Naruto a f�ldre v�gta mag�t, �s onnan m�r nem igaz�n lehetett f�lseg�teni, annyira r�h�g�tt. Sasuke kikapta a kez�b�l a napl�t, �s visszatette a t�sk�j�ba. – K�sz! Nekem v�gem! Ezt nem...nem b�rom tov�bb. Te-te eg�sz... eg�sz v�gig? N-nem hiszem el! A „nagy, �s magabiztos Uchiha Sasuke”.
- J�l van, j�l van. R�h�gj csak nagyokos! – mondta Sasuke belet�r�dve. - De az�rt meg tudn�d mondani, merre van a f�rd�szoba?
- Persze! Bej�rat mellett balra.
- K�sz. – a h�t�ra kapott egy t�r�lk�z�t, �s elindult a f�rd�szoba fel�. Mikor v�gzett, Naruto m�r t�relmetlen�l s�t�lt fel-al� az ajt� el�tt.
- Ha kell valami kaja, a h�t�ben tal�lsz.
- Rendben. – visszaindult a szob�j�ba. Naruto �jjeliszekr�ny�n viszont megakadt a szeme. A r�gi csapatk�p�k volt rajta. A kez�be vette. Az a rengeteg kaland, �s k�ldet�s, amin h�rman v�gigmentek, �r�k eml�k maradt sz�m�ra. A cseng�s pr�ba, Hull�mok f�ldje, a Chuunin vizsga, Kakashi maszkja, a Tea orsz�ga... �s az els� harca Naruto-val. Most �gy visszagondolva r�... nem is volt olyan rossz. A harcot lesz�m�tva. Megakadt a szeme Kakashi-n. - „Vajon mi lehet a maszkja alatt?” – gondolta mag�ban. Eml�kszik arra az egy h�tre. Csak az�rt g�rc�ltek, hogy megtudj�k. Tan�ruk persze kicselezte �ket. Elnevette mag�t, majd visszatette a k�pet. Ekkor �rt vissza Naruto. A pizsam�ja v�ltozott ugyan, de a rozm�ros sapk�t m�g mindig r�er�ltette a fej�re.
- Na, gyere, vacsor�zzunk. – mondta Sasuke-nak. Term�szetesen Naruto csak ramennel tudott szolg�lni, de Sasuke-nak az is el�g volt. Nagyon csod�lkozott, hogy bar�tja m�r a harmadik t�ln�l j�rt, � meg eggyel is j�l lakott. Egy kicsit elmosolyodott. Ezt Naruto �szre is vette. – Mi az? – k�rdezte.
- Kakashi-ra gondoltam.
- M�rmint az arc�ra, igaz?
- Hogy tal�ltad ki?
- Jaj, Sasuke, ne h�ly�skedj! Szerintem t�ged jobban �rdekel, mint engem.
- Az nem biztos.
- �n m�r a kuty�kat is megk�rdeztem.
- T�nyleg? – �t�tte fel a fej�t Sasuke. – �s mit mondtak?
- Mindegyik m�st. V�g�l megk�rdeztem Pakkun-t. Egy eg�sz norm�lis arcot mutatott.
- T�nyleg?
- Azt�n sz�lt, hogy t�vedtek.
- Ne m�r!
- Ez rejt�ly marad. K�rsz m�g? – a t�lj�ra mutatott.
- Nem, k�szi.
- J�l van... van m�g k�rd�s? – k�rdezte, miut�n lepakolta az asztalt.
- Esetleg... van egy �breszt��r�d?
- Van... mi�rt?
- Elk�rhetem?
- Mit akarsz vele?
- Holnap... ��... s�rg�s dolgom van 7-kor.
- Olyan kor�n?
- ����... igen! Tudod... csapatmegbesz�l�s... eml�keztetnem kell �ket, hogy ne kavarjanak... meg... hogy... Suigetsu-val besz�lt-e valaki az�ta. Nagyon... feled�kenyek.
- Az a c�pafog� m�r biztosan messze j�r.
- Ezzel meg mire akarsz c�lozni?
- Hagyjuk. Na, akkor mindj�rt odaadom. De majd mikor elindulsz, �bressz f�l!
- J�l van, j�l van. Na, j� �jt!
Naruto m�r r�g aludt, de Sasuke a m�sik szob�ban is hallotta bar�tja mocorg�s�t. Becsukta az ajt�t, majd visszafek�dt az �gy�ba. Nem �rtette, mi�rt nem tud aludni, hiszen nagyon f�radt volt. Az �r�ra n�zett, ami m�r hajnali 2-�t mutatott. Nem hitte volna, hogy �gy rep�l az id�. Kin�zett az ablakon. Az �g teljesen tiszta volt, a csillagok b�gyadtan n�ztek le r�. Kiskor�ban mindig is szerette n�zni a csillagokat. Vajon a b�tyja mit csin�lhat �ppen? Hiszen �l... valahol. Hi�nyolja �t? Gondol r�? Szereti? Sasuke-t nem hagyt�k b�k�n ezek a gondolatok. Amit a n� mondott... lehet, hogy nem kellett volna Sakura-nak megengednie, hogy meggy�gy�tsa. Na mindegy, megt�rt�nt. A kez�vel az ablakp�rk�nyra t�maszkodott. Fej�t r�hajtotta, �s elaludt.

Sasuke valami furcsa zajra �bredt. Az �ra m�r vagy �t perce pityeghetett, de � m�g mindig nem hallotta meg. Term�szetesen f�zott, meg a h�ta is f�jt, de �gy j�r aki nem az �gy�n fekszik, betakar�zva. Az �ra mellett egy cetlit l�tott. Ez volt r��rva: „Mozi”. M�g tegnap este �rta, de ebben a reggeli k�m�ss�gban nem igaz�n esett le neki, mit is jelent. Mik�zben �lt�zk�d�tt, csak ezt hajtogatta mag�ban: „Mozi, mozi, mozi”. Mik�zben zoknij�t h�zta volna fel, elvesztette az egyens�ly�t, �s egy nagyot esett. Ekkor esz�be jutott. F�lpattant, nadr�g, p�l�.
- „A fen�be! Csak az Orochimaru-f�le ruha van n�lam!”
Abban a szob�ban volt Naruto szekr�nye. Felt�pte az ajt�t, �s keresett egy norm�lis nadr�got, meg egy norm�lis fels�t. Egy sem volt j� r�. Felvette ANBU ruh�j�t, majd felkapta a t�sk�j�t, �s rohant ki a szob�b�l. Naruto-hoz hozz�v�gott egy p�rn�t, ett�l biztosan fel�bred. Cip�j�t f�lh�zta, majd bev�gta maga m�g�tt az ajt�t. Rohant a kapu el�. Mikor oda�rt, nekid�lt egy oszlopnak, �s v�rta Sakura-t. pontosan h�t �ra volt. �ppen arra s�t�lt Karin. M�r csak ez hi�nyzott! J�l van, megpr�b�lt k�z�mb�sen viselkedni.
- J� reggelt Sasuke-sama! Ilyen kor�n?
- Ja... Karin, megk�rhetlek valamire?
- Ha Naruto-val �sszefutsz, mondd meg neki, hogy reggel megbesz�l�sen voltunk.
- Mi? Mi�rt, hova m�sz?
- H�t �����... iz�... hovaishovais... ja, igen! Tsunade-sama megk�rt, hogy egy s�rg�s k�ldem�nyt adjak �t Gaara-nak.
- �s ez olyan nagy titok?
- H�t �m... igen. Sz�val... ezt most te sem hallottad.
- J�l van, j�l van. �s... mikor �rsz vissza?
- Este... kb.
- Este?
- ���... igen! Tudod... edzeni is kell! �s azt most a falun k�v�l fogom megtenni. – Sasuke nem b�rta tov�bb. Naruto j�l mondta: nem tud hazudni.
- �rtem, na, akkor �n most megyek.
- Rendben. Szia!
Ezt most olcs�n meg�szta. Mikor Karin elment, Sasuke fel�llt, �s k�r�ln�zett. Az utca �res, Sakura sehol. M�g v�rt egy kicsit. Az �ra negyed nyolcat �t�tt. Fel�llt, �s m�r indult volna, de Sakura meg�ll�totta.
- Bocsi, hogy k�stem! – mondta Sakura futt�ban. – Ino feltartott.
- Val�ban? – karba tette a kez�t. – Megbocs�thatatlan b�n, hogy k�st�l.
- Jaj, Sasuke-kun, most... zokognom k�ne, �s k�ny�r�gn�m, hogy megbocs�ss?
- Pontosan. – Sasuke helyesl�en b�logatott.
- �s hogyan engesztelhetem ki �kelm�t? – k�rdezte Sakura g�nyol�dva.
- H�t... �gy biztos nem.
- Na, indulhatunk?
- Addig nem, am�g bocs�natot nem k�rsz. – m�r alig b�rta visszafojtani a nevet�s�t.
- Arra v�rhatsz. – karon ragadta Sasuke-t, �s kir�ngatta a kapun. Sasuke meg�ll�totta.
- Azt sem tudod, hogy hova megy�nk.
- Ez igaz.
- Na, akkor gyere! Majd �n odavezetlek.
- Naaaaa, b�kd m�r ki, hogy hova megy�nk!
- Nem mondom meg, mert k�st�l.
- Jaj, de szem�t vagy! L�cci mondd el v�gre, l�cci, l��������ciiiiiiiiii! – Sasuke el� ugrott. Csillog� szem�t �ri�sira nyitotta. Sasuke nem tudta, mit tegyen.
- Jaj, ne n�zz r�m �gy! Teljesen zavarba ejtesz.
- T�nyleg? – Sakura szer�nyen lehajtotta a fej�t. – Akkor mondd el, hogy hova megy�nk! – ism�t Sasuke szem�be n�zett. A fi� teljesen elv�r�s�d�tt.
- Most m�r nem b�rom tov�bb! Elviszlek moziba. – mondta Sasuke teljesen lemondva a meglepet�s erej�r�l.
- T�nyleg? De... de... mi�rt?
- H�t... csak �gy. Na, gyere mert elk�s�nk.
Lassan els�t�ltak az el��rs-v�rosba, ahol Sasuke a jegyeket vette. Minden ny�zsg�tt az emberekt�l. A mozi el�tt hossz� sor �llt.
- H�t, akkor �lljunk be a sorba! – Sakura, m�r indult volna, mikor Sasuke megfogta a kez�t.
- �k be�llnak, mi bemegy�nk. – el�vette a zseb�b�l a k�t jegyet.
- Hogyan szerezted meg?
- Hossz� t�rt�net.
- Van id�nk.
- Majd k�s�bb. Na, gyere!
Sakura tov�bbment Sasuke ut�n. Megint ker�lgette az a furcsa �rz�s. A nagy teremben megrogyott egy kicsit.
- Minden rendben? – k�rdezte Sasuke.
- Persze... minden rendben. Gyere! �lj�nk le!
- Alig �llsz a l�badon. Biztos j�l vagy?
- Persze. Ne is t�r�dj velem! Mit is n�z�nk?
- Semmit! „Az a n�... ez csak egy csapda lehet!”
- Mi? Most az el�bb azt mondtad, hogy...
- Mondtam, amit mondtam! Ez biztosan csapda volt! Visszamegy�nk a faluba!
- De...
- Alig �llsz a l�badon! Mint mikor az a n� r�nk t�madt! Nem hagyhatom, hogy megint baj �rjen! – megragadta Sakura kez�t, �s Konoh�ig meg sem �llt vele. Minden zs�folt volt. Sakura megint kezdte rosszul �rezni mag�t. Hirtelen arra lett figyelmes, hogy a saj�t l�ba vitte. „Kumiko, mit csin�lsz?” a keze is mag�t�l mozdult. K�s�rteties hangok zajongtak a fej�ben. Kinyitotta az ajt�t. A l�ba felvitte �t a l�pcs�n. Kinyitotta a szob�ja ajtaj�t. Az anyja fek�dt az �gyon... holtan. Sik�tva az �gyhoz rohant. A nyom�ban ott volt Sasuke. teljesen ledermedt. Sakura m�g�tt ott termett Kumiko.
- Elmentelek megkeresni, de senki sem tudta merre j�rsz. Mikor ide�rtem, m�r halott volt.
- Ki tette? – k�rdezte Sasuke.
- Nem tudom. De b�rki is volt az, nem �ssza meg sz�razon.
- Sakura, mit tegy�nk? – k�rdezte Sasuke.
Sakura hossz� ideig zokogott. Nem tudott sz�hoz jutni. P�r perccel k�s�bb akadozva megsz�lalt:
- Csak egyet tehet�nk... elmegy�nk, �s megkeress�k a tekercset. Kumiko, h�vd Sai-t!
- Sai-t? Mit akarsz?
- Majd megl�tod. De siess! Kifutunk az id�b�l.
- Rendben. – Kumiko rohant Sai-�rt. Sasuke m�g mindig ott �llt. K�ptelen volt meg�rteni, mi�rt pont most t�rt�nt.
- Ez nem Maatsuma m�ve. – mondta Sakura.
- Honnan tudod?
- Maatsuma sebek, �s m�rgek n�lk�l k�pes hal�lt okozni. Viszont any�mon rengeteg seb van. Ez biztosan egy szolg�ja m�ve. – m�g�tte berontott az ajt�n Sai.
- Itt vagyok, mi t�r... te j� �g!
- Sai, megk�rhetlek valamire? – k�rdezte Sakura.
- Mi lenne az.
- Tal�n any�m utols� eml�keit a fejedbe tudn�m vet�teni. Az eml�kk�p el�g hom�lyos lesz, �s akadoz�. De tal�n te ki tudod bel�le n�zni, hogy ki v�gzett vele. Le k�ne rajzolnod, �s ut�na a hi�nyz� r�szeket kieg�sz�teni t�bb lehet�s�ggel.
- Sakura, te biztos vagy ebben? – k�rdezte Kumiko.
- De... Sakura, a Kekkei-genkai-od m�sodik f�zis�t nem tudod haszn�lni! – mondta Sasuke. – Vagy m�gis?
- Majd elmondok mindent. Sai, gyere! – Sai odament Sakura-hoz. A l�ny egyik kez�t az anyja fej�re, m�sik kez�t Sai fej�re tette. Er�sen koncentr�lt. Mindkettej�k fej�n �tvillant a gyilkoss�g minden pillanata. Sai el�jult. Sakura m�g mag�n�l volt. K�t kez�t a saj�t fej�hez tette, majd halkan ennyit mondott: megsemmis�t�s. � is el�jult. Sasuke egy�ltal�n nem �rtette. R�m�lten n�zett Sakura-ra.
- Kumiko... mi volt ez?
- J�l van, elmagyar�zom. Sakura az�rt mondta mindenkinek, hogy a Kekkei-genkai-a nem fejl�d�tt ki, hogy ezzel is biztons�gban tartsa mag�t. Amit az el�bb l�tt�l egy egyszer� eml�kk�p-k�zvet�t�s volt. R�gebben az Ezer j�g orsz�g�ban ezt f�leg halottakn�l alkalmazt�k, mint most. Kellett valaki, aki rajzolt zen�lt, vagy b�rmi m�s ilyen ninja m�v�szetet m�velt. A halott �let�nek utols� �t perc�t m�g meg lehet tekinteni egy kis ideig, azt�n az is megsemmis�l. Ezeket a k�peket egy Haruno �tk�zvet�ti annak az agy�ba, aki valahogyan le tudja �rni a tettest. Ez esetben Sai egy rajzzal fogja tudatni vel�nk, hogy ki volt a gyilkos. Lehet, hogy mag�t a tettest rajzolja le, ez esetben k�nny� dolgunk lesz. Lehet, hogy sz�nekkel. Vagy egy fegyverrel. Ez az eml�kk�pekt�l f�gg. De ez kock�zatos. Sai, vagy Sakura azt hihetik, hogy ez vel�k t�rt�nt meg. A „megsemmis�t�s” ez ellen szolg�l. Elt�nteti azokat a k�peket, amik ezeket a t�vhiteket okozz�k, �s csak a l�nyegeseket tartja meg. Miut�n Sai elv�gezte a feladat�t, ezekre a k�pekre sem fog eml�kezni. Sakura most olyan h�rom �r�t kom�ban lesz, ez alatt az � fej�b�l is t�rl�dik minden, amit �tadott. Bonyolult, �s vesz�lyes, de ez a leggyorsabb lehet�s�g.
- �s az a bels� �nes duma?
- Maatsuma nem hi�ba kapta a Fekete �zvegy nevet. Ha egy f�rfi ak�r megcs�kolta, �s � megunta azt a f�rfit, egyszer�en csak v�gzett vele. Azt�n j�tt valaki, akinek gyereket is sz�lt. Ez a gyerek �n voltam.
- Te? Te... Maatsuma l�nya vagy?
- Pontosan. Ap�mmal v�gzett, �s velem is akart. De a ninja h�bor�ban kaptam egy gy�gy�thatatlan, hal�los betegs�get. Azt mondta seg�t rajtam, de �tvert. Csak �veket vett el az �letemb�l. M�r csak egy �vem maradt h�tra, mikor mindenkit lem�sz�rolt. �n hoztam Sakura-t, �s az anyj�t ide. Ut�na egy nap... Sakura-val egy�tt j�tszottunk. �s �reztem, hogy mindj�rt v�gem. De �n �lni akartam. Seg�teni akartam Sakura-n. Csak egy lehet�s�gem volt: lelkemet Sakura-ba pecs�teltem. De nem �gy, mint Yondaime a Kyuubi-t Naruto-ba. Ez az egyik legk�l�nlegesebb pecs�telj�r�s volt. N�ha emberi testet �lthettem, mint p�ld�ul most. Majd csak akkor t�n�k el v�gleg, ha v�gz�nk Maatsuma-val. Ennek volt egy �ra: a k�pess�geimet �t kellett ruh�znom Sakura-ra. Mivel Sakura eml�k�r, �n pedig gy�gy�t�...
- A Kekkei-Genkai �jra �ssze�llt benne.
- Pontosan.
- �s mit�l szakadt sz�t?
- Senki sem tudja... t�bb sz�z �ve t�rt�nt. – ekkor Sai lassan felt�p�szkodott. K�r�ln�zett.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte.
- Sai, most Sakura az anyja utols� eml�keit adta �t neked. A te feladatod, hogy felismerd, �s lerajzold a gyilkost! – mondta Kumiko szertart�sosan.
- Hogy? – Sai nem v�gta.
- Ez egy S szint� feladat.
- S szint�? – Sai-nak erre a sz�ra megcsillant a szeme. – Rendben! Addig be sem fejezem, am�g k�sz nem vagyok! – f�lpattant, �s elrohant.
- Ez gyorsan ment. – mondta Sasuke. Sakura-hoz ment, �s f�lemelte. – Hova vigy�k?
- Vidd haza!
- Haza?
- �gy �rtem... Naruto-hoz! Majd �n sz�lok Tsunade-nak, �s elmondok neki mindent. Ut�na �n is megyek veletek.
- Hova?
- Sakura azt mondta, elmentek tekercset keresni! �s besz�ltetek valamir�l. M�g r�gebben.
- Most ezzel arra c�lzott, hogy elmegy�nk oda... a J�gkrist�lyok k�zt rejt�z� faluba?
- Igen. Menj�nk! – Sasuke elindult Naruto h�za fel�. Szomor�an n�zett Sakura-ra. „Mi�rt pont veled t�rt�nik ez?” – k�rdezte az eszm�letlen l�nyt�l. Sakura persze nem v�laszolt. Hal�l komoly arccal aludt. Sasuke kinyitotta az ajt�t, �s levette a cip�j�t. Naruto �ppen eb�delt. Sasuke-n megakadt a szeme.
- Mi t�rt�nt? – k�rdezte Naruto. Sasuke nem v�laszolt. Bement a szob�j�ba. Sakura-t lefektette az �gy�ba, �s betakarta. Le�lt az �gy sz�l�re. Nem hitte volna, hogy a dolgok ide�ig fajulnak. Az el�z� pillanatban m�g Sakura teljesen boldognak t�nik, a m�sik pillanatban sorban t�rnek �ssze az �lmai. �s Kumiko t�rt�nete... teljesen k�l�n�s volt sz�m�ra. A cs�ndet Naruto t�rte meg.
- T�rt�nt valami?
- Az anyj�t meg�lt�k. – mondta Sasuke a semmibe b�mulva. Naruto teljesen megrend�lt a h�r hallat�n. Az ajt�nak t�maszkodott.
- Mikor?
- Nem tudom. Elment�nk a k�zeli v�rosba. Mikor vissza�rt�nk, m�r halott volt.
- Van k�ze Maatsuma-hoz?
- Van, de nem � tette.
- Hanem ki?
- Nem tudjuk.
- �s Sakura-chan mikor t�r mag�hoz?
- M�g egy p�r �r�t biztosan k�m�ban lesz.
- Nem vagy �hes?
- Nem k�szi. – f�l�llt, �s �sszeszedte minden holmij�t. Naruto �rtetlen�l n�zte. Sasuke �sszecsomagolt, majd ism�t le�lt az �gy v�g�be.
- Elm�sz?
- Majd igen.
- Hova?
- Azt... nem mondhatom meg. Ne haragudj! A ti biztons�gotok �rdek�ben.
- J�. Sasuke, j�l vagy?
- Igen... azt hiszem.
- J�l van, �n megyek edzeni. Az erd�ben megtal�lsz, ha kell valami.
- Rendben. – Naruto elment. Sasuke le sem tudta venni Sakura-r�l a szem�t. Sajn�lta. Megfogta a kez�t. Sakura egyre jobban szor�totta. Tudta, hogy ott van vele. Kopogtak az ajt�n Sasuke f�lve, de otthagyta Sakura-t. Kinyitotta az ajt�t. Kumiko, �s Tsunade volt az ajt�ban.
- M�g mindig alszik? – k�rdezte Kumiko.
- Igen. Gyertek be!
Kumiko el�rerohant, de Tsunade m�g ott maradt az ajt�ban. Halkan megsz�lalt:
- Ugye Sasuke, ehhez neked semmi k�z�d?
- Semmi... legal�bbis �n nem tudok r�la.
- Karin mondott n�h�ny dolgot. Hogy tal�lkoztatok vele, �s, hogy k�vetett titeket. Mit mondott?
- Majd bent megbesz�lj�k.
Tsunade is lassan bes�t�lt a szob�ba, ahol Sakura aludt. Sasuke vett egy nagy leveg�t, �s elmondott Tsunade-nak mindent.
- Sz�val... miel�tt Sakura megtal�lt volna, az el�tt p�r nappal megb�zott minket egy ismeretlen szem�ly egy b�rgyilkoss�ggal. �n m�r akkor elleneztem, de az Akatsuki azt mondta, k�teless�g�nk megtenni. A n� azt mondta, hogy �n majd tudni fogom, hogy kir�l van sz�. Ez�rt voltunk a falu k�zel�ben. Amikor elindultunk a sz�vets�gek megk�t�s�re, �n leszakadtam a csapatt�l, hogy az Akatsuki-val t�rgyaljak. �t k�zben �sszefutottam Karin-nal. Elmondta, hogy a n� r�juk t�madt azon a napon, amikor Sakura-val �sszefutottam, �s, hogy m�r nincs sok id�nk. Ekkor j�ttem r�, hogy a megb�z�st Maatsuma adta, �s, hogy a c�lszem�ly Sakura. – Sakura elkezdett mocorogni. Ny�sz�rg�tt valamit, de senki sem �rtette tiszt�n.
- Sakura most mindent hall. – mondta Kumiko. Sasuke b�ntudatot �rzett, hogy eddig nem sz�lt Sakura-nak. Megint megfogta a kez�t.
- Folytasd, Sasuke! – b�ztatta Tsunade.
- Sz�val... az Akatsuki-val siker�lt megbesz�lnem mindent, amint l�tj�tok... de Karin egy sz�val sem eml�tette, hogy Maatsuma a nyomunkban van. Ennyi.
- �s ma hol voltatok? – k�rdezte Tsunade.
- A k�zeli v�rosban... csak �gy.
- Nem, mintha gyanakodn�k, de nem akartad elterelni Sakura figyelm�t, am�g a gyilkoss�g meg nem t�rt�nik?
- Nem... – m�r fel�llt volna, de Sakura m�g jobban megszor�totta a kez�t. Sasuke vissza�lt mell�. Tsunade odament az �gyhoz, �s Sakura homlok�ra tette a kez�t.
- Kicsit l�zas. Hozok borogat�st. – kiment a szob�b�l. Sasuke remeg� hangon megsz�lalt:
- Kumiko, ugye... a jutsu, amit Sakura haszn�lt... nem tiltott?
- De... de nem hal�los. Csak azoknak, akik nem b�rj�k ezeket a t�neteket, amiken most kereszt�lmegy. De Sakura er�s l�ny. L�tnod kellett volna a harcait. – Sasuke egy kicsit megnyugodott. – Szereted ugye? – Sasuke semmitmond�an hallgatott, ami a k�v�ncsi Kumiko-t nagyon bosszantotta. – Na, �szint�n!
- M�g �n sem tudom pontosan.
- Jaj, ezt nem lehet pontosan nem tudni! Na, �szint�n!
- Mi�rt �rdekel annyira?
- H�t tudod... k�v�ncsi ember vagyok... hihi. De akkor is! Mondd m�r el!
- �rtem.
- Itt vannak a borogat�sok. – mondta Tsunade. – Cser�lgesd neki negyed �r�nk�nt! Nyugodj meg, rendbe fog j�nni! – kiment a h�zb�l.
- H�vjam Naruto-t? – k�rdezte Kumiko.
- Nem kell. Hadd eddzen!
- Rendben. – Kumiko is elhagyta a h�zat. Sasuke eg�sz �jszaka Sakura mellett volt. A l�ny m�g mindig nem t�rt mag�hoz. Naruto is ott seg�dkezett Sasuke k�r�l, hiszen Sasuke nem mehetett el Sakura mell�l. M�r �jf�l k�r�l j�rhatott, mikor Sasuke kicsit f�radtnak �rezte mag�t. Pr�b�lta mag�t �bren tartani, de nem siker�lt. le�lt a f�ldre, a fej�t az �gyra hajtotta, �s elaludt.