K�nyveket �rhatn�k a t�rt�netr�l... ami vagy f�l �ven �t fejl�d�tt, majd megkapta igazi form�j�t... �vekig �rhatn�m... a t�rt�netet egy sz�vets�gr�l, a bar�ts�gr�l, a szerelemr�l, az �nfel�ldoz�sr�l... �s a b�nb�natr�l...
Nem mindig siker�l az, amit az ember eltervez... lehet, hogy a makacss�ga egy v�gs� katasztr�fa fel� sodorja... mert ha elfelejti, hogy a bar�ts�g fontosabb, mint a sz�rny� m�lt,... nem nyerhet...
A sz�rny� m�lt, ami bossz�v�gyat id�z f�l az emberben... �s ez�rt a bossz��rt �lni is k�pes!
De, ha az ember mag�hoz t�r, �s azt mondja: „Mit tettem? Mi�rt kellett �gy t�rt�nnie? Helyre kell hoznom! M�gegyszer nem d�nthetek rosszul!”... akkor tal�n siker�l n�h�ny dolgot helyrehoznia... nem mindent... de n�h�ny fontosat igen.
�s ha k�s�n der�l ki az igazs�g... nem szabad elkeseredni... mert lehet, hogy nem d�nt�tt�nk rosszul... b�r ez nem v�ltja fel a b�nb�natot, de sosem szabad elfelejteni: az elkesered�s er�s �rz�s. Enn�l m�r csak egy er�sebb van: a megbocs�t�s. A megbocs�t�s, ami a szeretetb�l ered...
Ez a Kr�nika v�gtelen... egyszer egy gener�ci�n�l elkezd�d�tt, �s a k�vetkez� folytatja... �n most nem �rom v�gig... hanem kiragadok egy gener�ci�t, aminek hossz�, bonyolult, neh�z, �s k�nnyekkel teli t�rt�nete volt... a t�rt�net arr�l: meg tal�lj�k-e a boldogs�got?

Konoha. A falu teljesen kihalt. Az �jszakai s�t�ts�gben senki sem volt.
Mindenki nyugodtan aludt. Tsunade, a Godaime Hokage valami furcsa zajra
�bredt: valaki van a h�zban. El�vett egy kunai-t, �s kiment a h�l�szob�b�l.
K�r�ln�zett. A s�t�ts�gben semmit sem l�tott. A zajok a konyha fel�l j�ttek. Idegesen rohant a konyh�ba. Ekkor valaki a falhoz csapta. Mire feleszm�lt, megragadt�k a tork�n�l, �s a falhoz szor�tott�k. Egy csukly�s alak volt az. El�vett egy kunai-t. Az Uchiha-k jele volt rajta. Tsunade r�m�lten n�zett a fegyverre.
- Sasuke, te vagy az? – k�rdezte.
- Nem. – suttogta egy n�i hang.
- Mit keresel itt? – m�r alig kapott leveg�t. A kunai-t az alak felemelte, �s Tsunade-ba sz�rta. Tsunade alig tudott mozdulni. �rezte, nem sok ideje van h�tra. A homlok�n lev� pecs�tet feloldotta. Most ez az egyetlen es�lye. Mire a seb begy�gyult, az alak m�r elt�nt. K�ts�gbeesve kereste. A romos h�zak k�z�tt k�nnyen megtal�lta. Egy �t�ssel ki�t�tte. Bevitte az irod�j�ba, �s a sz�khez k�t�zte. �sszpontos�totta a chakr�j�t, �s egy k�zpecs�tet form�lt. – Kage Bunshin no Jutsu! – suttogta. Mellette ott termett egy �rny�kkl�n. – h�vd ide Sakura-t, �s Shizune-t! Most! – a kl�n m�r rohant is. El�sz�r Sakura-hoz. Berohant az erk�ly ablak�n. Halkan odal�pdelt Sakura �gy�hoz.
- Sakura, �bredj!
- Mi az?
- Tsunade vagyok. Gyere! V�szhelyzet van!
- V�szhelyzet? – Sakura mag�ra h�zta a takar�t. – Majd reggel sz�lj!
- Sakura! �breszt�! – ler�ntotta r�la a takar�t, �s kir�ngatta az �gyb�l.
- J�l van, kelek m�r. Mi t�rt�nt?
- Tsunade-ra r�t�madtak.
- Mi? R�d t�madtak?
- Nem r�m...illetve...ez most nem fontos.
- Egy �rny�kkl�n vagy?
- Igen. Rohanj az irod�ba! Mindj�rt h�vom Shizune-t is!
- Rendben.
Sakura f�l sem �lt�z�tt. Egyszer� pizsam�j�ban rohant v�gig az utc�kon. �tk�zben csatlakozott mell� Shizune is. Mikor be�rtek az irod�ba, Tsunade m�r v�rta �ket. Mindketten a sz�khez k�t�z�tt n�re n�ztek. R�vid, v�r�s haja volt. M�g mindig nem t�rt mag�hoz.
- �rn�m, � kicsoda? – k�rdezte Shizune.
- � t�madt r�m. Ki kell vallatnunk.
- Rendben.
- Sakura hozd azt az...iz�t, amit a m�ltkor kevert�l!
- Ami miatt Shikamaru el kezdett szerelmet vallani Temari-nak?
- Azt, azt!
- De egy ilyen szerelmi b�jital hogy j�n ide?
- Az igazs�gsz�rum volt. Eml�kszel? Naruto k�rdez�sk�d�tt t�le. �s az utols� k�rd�se mi volt? „Milyen �rzelmek f�zik Temari-hoz?”
- T�nyleg? Durva...
- Na, hozzad gyorsan!
- Bel�lem nem szednek ki semmit! – sz�lalt meg m�g�tt�k a n�. Sakura nem is t�r�d�tt vele, csak rohant tov�bb. Shizune kikapta a kez�b�l a k�st.
- Uchiha-s? – csod�lkozva n�zett r�. – Honnan szedte?
- Nem tartozik magukra.
- Besz�ljen! Gyer�nk!
- Shizune, nyugalom! Nemsok�ra besz�lni fog. – nyugtatta Tsunade. Sakura bel�pett egy vizes kancs�val, �s egy poh�rral a kez�ben.
- Gondolom megszomjazott. – mondta kedvesen. Egy kis vizet?
- Mi van benne? – k�rdezte a n� gyanakv�an.
- Hidrog�n, oxig�n, �s �sv�nyi anyagok. Ne mondja m�r, hogy sosem ivott vizet!
- Nem arra gondoltam. M�reg? Altat�? Alkohol?
- Semmi ilyesmi. Igya csak meg! – kit�lt�tt neki a poh�rba. A n� az utols� cseppig kiitta a vizet. Shizune egy p�r m�sodperc m�lva megsz�lalt:
- Akkor besz�ljen! Neve?
- Miraina.
- Honnan j�tt?
- J�gkrist�lyok k�zt rejt�z� falu.
- Hazudik! – horkant fel Shizune. – Nincs is ilyen falu!
- V�rj m�g, Shizune! – nyugtatta Sakura. – Szerintem igazat mond. Hol van ez a falu?
- A Szikl�k orsz�ga mellett, a hegyen t�l.
- Kl�nok benne? – k�rdezte Tsunade.
Sakura hirtelen k�zbesz�lt:
- Erre nem kell v�laszolnia. Ez most l�nyegtelen. – az ablak felt�p�d�tt, �s egy senbon sz�r�dott bele a n� karj�ba. A tekintete egyre hom�lyosabb lett. Sakura szinte �v�lt�tt:
- Ki volt a megb�z�ja? Mondja meg! Ki?
- A Fe... fe... fekete... �zvegy. – a n� szeme lassan lecsuk�dott. Shizune kih�zta a senbon-t.
- M�reg... nagyon er�s m�reg. – mondta. Sakura-ra n�zett. A l�ny r�m�lten n�zett maga el�.
- Ezzel t�madt r�m. – mondta Tsunade, �s a kez�be nyomta a k�st. Sakura alaposan megn�zte. Ez m�r csak olaj volt a t�zre sz�m�ra. „Fekete �zvegy”... milyen r�gen hallotta ezt a nevet. A kancs� kiesett a kez�b�l, �s darabokra t�r�tt. Forgott k�r�l�tte a vil�g. Kez�t �k�lbe szor�totta. Nagyon halkan megsz�lalt:
- Tsunade-sama, nem t�ged akartak megt�madni... engem akartak el�csalni. – kirohant az irod�b�l.
- Sakura! Hov� m�sz? – ki�ltott ut�na Shizune. – Gyere vissza!
Sakura haz�ig rohant. �sszeszedte minden k�szlet�t, fegyver�t, �s m�r rohant is ki a falub�l. Igyekezett nem felt�n�st kelteni. Ha valaki v�letlen�l megl�tn�, akkor a terve cs�dbe megy. F�leg, ha Narutoval tal�lkozna. El kellene mondania, hogy hova tart, �s ahogy �t ismeri eg�sz �ton le sem sz�llna r�la. De merre menjen? Most m�r ki�rt a falub�l. Vissza nem fordulhat. De mindegy. Csak egyenesen el�re! Az �szt�neire hallgatva reggelt�l estig ment. Kereste az erd� v�g�t, de nem tal�lta. Itt musz�j lesz megpihennie. Eg�sz nap meg sem �llt. Egy fa t�v�be lefek�dt. Elaludt volna, ha tudott volna. Csak Sasuk�n j�rt az esze. A gondolataiban is �t kereste. �lm�ban is ezt motyogta: „Sasuke-kun, itt az id�!”

Ek�zben Konoh�ban m�r mindenki Sakura-t kereste. Nem volt sem otthon, sem m�shol. Naruto �s Sai Hinata-t kapt�k Sakura helyett. A k�t fi� elhamarkodott d�nt�snek gondolta ezt, ez�rt �k is Tsunade-hoz fordultak. � elmondta nekik az �jszakai esetet. A k�t fi� �rtetlen�l n�zett egym�sra. Sai elgondolkodott, majd lecsapta a kez�t az asztalra:
- Megeshet, hogy gyan�t valamit. Vagy az, hogy tud valamit, amit mi nem. �s az is lehet, hogy komplett idi�ta. B�rmi is j�r a fej�ben, adjunk neki 1 hetet!
- 1 h�t? – ki�ltott fel Naruto. – Elment az eszed? Annyi id� alatt ki tudja, mi fog t�rt�nni! Most el kell indulnunk, �s meg kell keresn�nk! M�g nem j�rhat messze!
- Ebben t�vedsz, Naruto. – mondta neki Sai. – Azt az�rt sz�m�tsd bele, hogy Sakura m�r nem a leglassabb ninj�k k�z� tartozik. Ezen k�v�l, ha eg�sz �ll� nap csak megy, m�r r�g egy m�sik orsz�gban j�rhat. B�r amennyire nem er�ss�ge a t�j�koz�d�s, lehet, hogy m�g csak a k�zeli erd�nek a sz�l�n van. B�rmennyire t�vol van, szerintem hagyjuk, hogy v�ghezvigye azt, amit szeretne. Ha 1 h�ten bel�l nincsen r�la h�r, akkor mi, vagy az ANBU elmegy megkeresni. Ezen k�v�l. Ha mi beleavatkozunk, akkor lehet, hogy � is ink�bb itt hagyja a falut.
- Igazad van, Sai. – mondta Tsunade. – Rendben. Adjunk Sakur�nak egy hetet! Ha nem �r vissza, akkor ti fogj�tok megkeresni! Az ANBU-nak m�s dolga van.
- K�sz�nj�k, Tsunade-sama. – mondt�k egyszerre, �s kimentek az irod�b�l.
Sakura valami furcsa zajra �bredt. Mintha valami motoszk�lt volna a t�sk�j�ban. Nagy nehezen f�lkelt, �s megn�zte, mi ez a hang. Odament nagyon lassan a t�sk�hoz, �s egy kicsit megl�kte. Egy kis medvebocs gurult ki bel�le. Egy k�ppel j�tszott. A k�pen a volt 7-es csapat volt. Sakura ezt nem n�zte t�tlen�l. Odarohant a bocshoz.
- Ezt add vissza! – ki�ltott r�, �s megpr�b�lta kir�ntani a bocs mancsai k�z�l. De er�s fog�sa volt a kis mack�nak. Sakura gondolta, biztosan valami id�zett, vagy ninja �llat. Ekkor azt vette �szre, hogy a k�pen mutat valakire. Odarohant hozz�, �s r�mutatott el�sz�r Sakur�ra a k�pen, majd a m�g�tte lev�re mutatott.
- Te ismersz minket? – csod�lkozott Sakura.
A bocs folytatta. Narut�ra mutatott. Ut�na csin�lt mag�b�l egy �rny�kkl�nt. Kakashin�l elakadt egy kicsit. Majd levette egy hirtelen mozdulattal Sakura p�ntj�t, �s az egyik szem�re h�zta. Sakura elnevette mag�t. A bocs most Sasuk�ra mutatott, majd az erd� v�g�re. Sakura ezen nagyon meglep�d�tt.
- Tudod, hogy hol van? – k�rdezte, miut�n megigaz�totta a fejp�ntj�t. A maci b�logatott, �s �jra az erd� v�g�re mutatott.
- Most l�ttad? – k�rdezte. A bocs ekkor fogott egy fadarabot, �s a f�ldre rajzolt vele. Egy �larcot rajzolt r�, majd csak egy szemnek rajzolt lyukat. A lyukb�l g�rbe vonalak rajzol�dtak ki, mintha egy �rv�ny lenne.
- Tobi is ott van vele? – k�rdezte. – Van m�g vele valaki?
A bocs erre nemet b�logatott. Sakura megk�nnyebb�lt. El�g lesz neki Tobi is.
- El tudn�l vezetni hozz�juk? – k�rdezte. Ekkor �szrevette, hogy a bocs a has�t fogja. Elmosolyodott. – �hes vagy, mi? – k�rdezte. – L�ssuk, tal�lunk-e neked valamit. – Elkezdett kutatni a t�sk�j�ban, de a bocs m�r mindent j��z�en elfogyasztott, am�g � aludt. Szerencs�re tal�lt egy m�lnabokrot. Odamentek, �s 5 perc m�lva m�r indultak is keresni Sasuk�t, �s Tobit. Olyan 1 �r�nyi gyalogl�s ut�n Sakura hallotta a hangjukat. �gy hangzott, Sasuke bal l�bbal kelt fel.
- Tobi, Karin mit mondott neked? – k�rdezte idegesen Sasuke.
- Mondtam m�r! Elindultak keresni az erd� m�sik v�g�t! �s azt mondta, 10 �ra k�r�l itt tal�lkozunk. – felelte Tobi. Hangja tov�bbra is nyugodt volt, adta az udvariast, amit�l Sasuk�ban csak m�g jobban f�lment a pumpa.
- De mi m�r 9 �ta itt �llunk! Biztosan ide kellett j�nni? Te sem t�j�koz�dsz jobban egy gomb�n�l!
- Mi�rt? Azt mondt�k, a k�t t�rzs� f�n�l tal�lkozunk a foly� mellett.
- De a foly� mellett vagy sz�z k�t t�rzs� fa van! Honnan tudod, hogy pont ez lesz az? Nincs jelz�s, se �zenet. Az �gvil�gon nincs itt semmi, csak egy j� nagy fa, �s egy baromira hossz� foly�, ennek tetej�be itt �llok egy balekkal szemben, aki azt sem tudja elmondani, hogy a foly� melyik partj�n tal�lkozzunk a t�bbiekkel!
- Jaj, ne szenvedj m�r! – nyugtatta Tobi a maga m�dj�n – Biztos vagyok benne, hogy van valami jel. Egy t�r�tt �g, egy f�ba v�sett felirat, vagy b�rmi. Csak v�rni kell! Itt lesznek nemsok�ra.
- Konan is gyorsabban ide�rt volna. Mi�rt nem �t k�ldted? Csak nem gy�jtj�k fel!
- De Konan most a f� orsz�g�ba ment.
- Oda meg minek?
- Hogy Zetsu bebocs�t�st nyerjen.
- �s pont Konannak kell elk�s�rnie. Mi�rt nem megy Pain?
- Ez j� k�rd�s. – felelte. – Na, mindegy. A legjobb az lesz, ha m�g v�runk egy �r�t.
- Egy �r�val ezel�tt is ezt mondtad! – mondta Sasuke, �s le�lt egy szikl�ra. Hirtelen valami furcsa zajra lett figyelmes: az egyik �g let�rt, �s hatalmas hanggal a f�ldre zuhant Sakura, �s a kis csapatt�rsa. M�r csak ez hi�nyzott neki! Egy r�gi csapatt�rs. Pedig, ha tudn�, hogy mi v�r r� a j�v�ben, m�g vigyorogna, �s el�gedett lenne a sors�val.
- Sasuke-kun, - kezdte Sakura, miut�n nagy nehezen felt�p�szkodott.
- Mit keresel itt? – k�rdezte hidegen Sasuke. a katan�j��rt ny�lt.
- Most kiv�telesen nem arr�l van sz�, hogy visszaj�ssz-e, vagy sem.
- Hanem mi?
Sakura odaadta neki a k�st.
- Mi van vele? – k�rdezte Sasuke.
- Miraina... hallottad m�r ezt a nevet?
- Soha.
- A t�r, amit adtam, megvan?
- Meg. – el�vette, �s megmutatta neki.
- J�rt�l mostan�ban valahol?
- Nem...mi�rt?
- Egy Miraina nev� n� ellopta t�lem ezt a k�st, �s ezzel akart v�gezni Tsunade-val. Ut�na meghalt.
- Az a falu baja. – m�r elment volna, mikor Sakura szinte s�rva k�rdezte t�le:
- Fekete �zvegy. Ez neked m�g mond valamit? Mond valamit m�g... Sasuke?